Átadásra került a Károlyi-Csekonics palota
2020. szeptember 1-jén ünnepélyesen átadásra került legújabb egyetemi épületünk, a felújított Károlyi-Csekonics palotaegyüttes. A műemlékvédelmi szempontoknak és korszerű oktatási igényeknek egyaránt megfelelő, 900 főt befogadó épületet a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara veszi birtokba.
„Elkészült a nagy mű. Már a tervek megtalálása sem volt egyszerű feladat, ami alapján a rekonstrukciót megcsinálhatták. Harminc évvel a rendszerváltás után elmondhatjuk, hogy a magyar államnak volt elég ereje ahhoz, hogy visszaállítsa az épületet a régi fényében. Emellett tisztában van azzal a felelősséggel is, hogy a kárt okozó évtizedekért helyt kell állni, nemcsak anyagi, hanem morális értelemben is, és ez a rekonstrukció is ennek a morális jóvátételnek a része.” – mondta az ünnepélyes átadón Dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Miniszter úr emlékeztetett arra, hogy a palotát Csekonics Margit grófnő kapta nászajándékba szüleitől, majd a rezidencia az elit közösségi életének központjává és fontos tárgyalások színhelyévé vált, ám a kommunista rendszer nem értette és nem tudta megbecsülni kulturális javainkat, amelyek ezt az épületet is jellemezték
„Az egyház feladata megfelelő formában hasznosítani, az egyetem feladata tartalommal megtölteni az épületet, tisztelegve azok előtt, akik létrehozták.” – emlékeztetett Miniszter úr. – „Bízzunk abban, hogy olyan szimbolikus, mindannyiunk javát szolgáló terek lesznek ezek, amelyekre büszkén tekinthet mindenki, nem csak a reformátusok.”
Dr. Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke áldást mondott az új épületre, és valóra vált álomként hivatkozott a projektre.
„Ajándékba kaptuk, feladattal” – mondta az épületegyüttesről Püspök úr. Egyházunk Zsinatának lelkészi elnöke emlékeztetett: még az egyetemeket alapító uralkodóházak is rendszerint csak két-három emberöltővel később hoztak létre ösztöndíjat, intézetet, ha az iskola kiállta az idő próbáját. „Magyarország Kormányának nagyvonalú támogatása nemcsak egyfajta helyreállítás, hanem megelőlegezett bizalom is, hiszen egy mindössze két évtizede alapított intézményt támogatnak” – mondott köszönetet az egyházi vezető.
Bogárdi Szabó István a Példabeszédek könyvének 2. fejezete alapján arra emlékeztetett, hogy Isten minden értelem, jóság, bölcsesség, igazság és szépség forrása, ajándékozója. Azt kívánta a Károli növendékeinek, akik majd ezen falak között „tanulnak bölcsességet, tudományt, ismeretet, igazságot”, és később remélhetőleg az értelmiségi elit részei lesznek, hogy „az épületből áradó szépségből és a sok gyönyörű tudománytól ellássanak majd Isten véghetetlen egyszerűségéig”.
A Károli Gáspár Református Egyetem összesen több mint 8.200 hallgatója hagyományos oktatási rendben kezdi meg ezt a félévet, vagyis hamarosan megtelnek fiatalokkal a tantermek és a közösségi terek. Az intézménynek nagy segítség a járványügyi készültség idején a most átadott épületegyüttes, hiszen 200 fős konferenciaterem, 120 fős és két további, kisebb befogadóképességű előadó, valamint 25 szemináriumi terem segít betartani a járványügyi előírásokat. 
Dr. Czine Ágnes, a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese beszédének elején köszönetet mondott Magyarország Kormányának, hogy a Reformáció 500. évfordulójának tiszteletére a Károlyi-Csekonics palotaegyüttest a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adta és elvégezte az épület teljes körű felújítását. Rektorhelyettes asszony köszönetét fejezte ki a Magyarországi Református Egyháznak is, hogy lehetővé tette, hogy Egyetemünk birtokolhassa a Palotát és ezáltal a jövő nemzedéke tanulhasson e patinás épület falai között. Végül, de nem utolsó sorban Rektorhelyettes asszony elismerését és köszönetét fejezte ki a kivitelezést végzők felé azért a szeretetteljes és gondos munkáért, amellyel oktatási igényeink maximális figyelembe vétele mellett az épület legapróbb részleteinek is visszaadták a régi fényét - sőt, újat is alkottak a palota bővítésével.
„Ez a lenyűgöző palota egész történelme során mindig is több funkciót látott el. Eredetileg ugyan családi otthon, rezidencia céljára épült, de később a társasági, közösségi élet fontos színhelyévé vált. A jelenlegi felújítás után szintén komplex funkciókat lát majd el, mert egyszerre lesz az egyetemi mindennapok színtere, az oktatás, képzés helye és ad otthont az ünnepélyes, kivételes egyetemi, egyházi alkalmaknak.” – hangsúlyozta Rektorhelyettes asszony.
Rektori feladatokat ellátó rektorhelyettes asszonytól azt is megtudtuk, hogy az épületegyüttest úgy alakították ki, hogy az egyszerre akár 900 hallgató oktatására is alkalmas legyen. A lehető legmodernebb oktatást segítő eszközök – így például mobil digitális táblák, faltól falig írható táblafelületek és variálható asztalok és székek – állnak majd az oktatók és a hallgatók rendelkezésére. A nagy előadótermeket pedig az akusztikát tökéletessé tevő falburkolattal látták el.
Az Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Történettudományi Intézete és Doktori Iskolája mellett a Bod Péter Könyvtár, az Egyetem Lelkigondozói Szolgálata és a Hallgatói Önkormányzat irodája is helyet kapott az épületben.
Dr. Czine Ágnes felhívta a figyelmet az üdítő színfoltként ható, 5.500 élő növény alkotta „Zöld Falra”, „amelynek látványa elvarázsolja a lelkeket, közelebb hozza a természetet, és különleges atmoszférát ad a társas együttlét perceinek, mintegy hidat képez a múlt és jelen között.” 
„Egyetemünk a nemzeti történelmünk vívmányainak és nemzetünk kincseinek a megőrzését és a jövő nemzedékkel történő megismertetését mindig is hivatása részének tekintette.” – emelte ki beszédében Egyetemünk rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese. „Erre a különleges építészeti és kulturális értékre is, amelyet ma kaptunk, nagy gondossággal fogunk vigyázni.” – ígérte Rektorhelyettes asszony.
„Igazi keresztyén szeretettel fogadunk ebben a palotában mindenkit, aki meg akarja csodálni a szépségét, mert ez a kincs nemcsak az egyetemé és a református egyházé, hanem az egész nemzeté.” - hangsúlyozta Rektorhelyettes asszony, aki egyúttal reményét fejezte ki, hogy Egyetemünk hallgatói átérzik azt a felelősséget, amely nemzeti értékeink védelmével kapcsolatban rájuk fog hárulni , amikor kilépnek az egyetem falai közül az életbe. Példaként említette a Palota két volt lakójának, gróf Csekonics Margitnak és gróf Károlyi Istvánnak az életét, „akiknek életét a közjóért való cselekvés, a felelősségvállalás szőtte át.”
Rektorhelyettes asszony végül az oktatók, dolgozók, hallgatók mindennapi munkájára Isten gazdag áldását kérte.
Dr. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára fontos feladatnak nevezte minden olyan beruházás ösztönzését, amely a hazai kulturális javak, az épített örökség megőrzését és megóvását szolgálja. Fenntarthatóságért is felelős államtitkárként kiemelt célja, hogy olyan építészeti megoldások jöjjenek létre, amelyek hosszú távon maradandó értéket képezve szolgálják a jövő nemzedékek érdekeit.
Dr. Horváth Géza, a Károli Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja pohárköszöntőjében kitért rá, hogy annak ellenére, hogy évek óta csökken a felsőoktatásban tanulók száma, a Károli Gáspár Református Egyetem, ezen belül is a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar azon kevesek egyike, ahol nőtt a hallgatói létszám. Jelenleg is 4.324 hallgatója van, közülük 3.321 állami ösztöndíjas képzésben tanul. Dékán úr ennek egyik okát az őszinteségre és bizalomra épülő családias légkörben látja. Dr. Horváth Géza kiemelte elődje, Dr. Sepsi Enikő három cikluson át ezért végzett erőfeszítéseit.
A kormány még 2015 végén döntött arról, hogy a felújítást követően a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja Károlyi-Csekonics palotát, vagyis a VII. kerület Múzeum utca 17. és a Reviczky utca 6. szám közötti épületegyüttest. A palotát 1881-1885 között építtette Csekonics Margit és férje, Károlyi István a bécsi Ferdinand Fellner és Herman Helmer tervei alapján. A Károlyi-Csekonics-palotának hányatatott sors jutott: a II. világháborúban jelentősen megsérült és később sem kapott méltó felújítást. A háború után hosszú ideig az Országos Műszaki Könyvtárnak adott otthont az épület, 1965-1966-ban két szint ráépítésével bővítették az épület Reviczky utcai szárnyát. Az épület csak 2004-ben került műemléki védelem alá.
A 2017. év végén kezdődött felújítási munkák során a kivitelezők a palotaegyüttes Múzeum utca felőli szárnyában az eredeti állapot visszaállítására törekedtek. Ezzel szemben a Reviczky utcai épületrésznek szinte csak az utcai homlokzatát őrizték meg a felújításkor. Az eredetileg kocsiszínnek, illetve a kiszolgálószemélyzetnek helyet adó épületszárny eredeti formáját a korábbi átépítések miatt nem tudták visszaállítani, így ezt az épületet a felújítás eredményeképpen egy rendkívül korszerű oktatási épületté alakították.
A megnyitón készült egyetemi fotók ide kattintva tekinthetők meg.
Az épületről készült további belső fotók ide kattintva tekinthetők meg. (Képek forrása: Sebestyén László/reformatus.hu)
