Doktori iskola

Az advent lehetőséget ad arra, hogy kilépjünk a pénzközpontú világunkból és helyette a magasabb rendű értékekre szegezzük a  tekintetünket. Az ünnep reményt ad a szívünkbe, hogy van megváltás, hogy kezdhetünk újat, és hogy a szeretet köré tudjuk építeni az életünket. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus gondolatait szemlézzük.

16/2021. (XII.02.)/R számú Rektori utasítás a kollégiumok, szakkollégiumok 2021/2022. tanévi működtetési rendjéről a koronavírus járvány elleni védekezésre tekintettel kiadott 9/2021. (VIII.27.)/R számú Rektori utasítás, valamint a 2021/2022. tanév veszélyhelyzet idején történő szervezéséről és végrehajtásáról szóló 11/2021. (IX.03.)/R számú Rektori utasítás módosításáról

  A Szociológia alapszakon végzett hallgatók szociológus szakelőadóként a központi államigazgatásban, önkormányzatoknál, vallási és civil szervezeteknél, valamint a nonprofit szektorban helyezkedhetnek el – társadalmi (pl. szociálpolitikai) döntés-előkészítő, tanácsadó, pályázatíró, illetve kutatói munkakörben. Magas színvonalú, gyakorlatorientált képzésünk során olyan jártasságot szereznek az empirikus kutatások terén, amellyel közvélemény-kutató, piackutató, politikai elemző, társadalomkutató, valamint statisztikai adatbázisokat kezelő cégeknél szakasszisztensként vállalhatnak munkát.

Képzésünk továbbá felkészíti hallgatóinkat a későbbiekben indítani tervezett mesterszakra való továbblépésre, ami előkészíti a későbbi szociológusi tudományos kutatói-oktatói karriert

A 2011 októberében végleges akkreditációt elnyert képzési program magas szintű etikai tartalommal és a pozitív emberi értékek hangsúlyozásával szakszerű szociológia oktatást kíván megvalósítani.
Az induló szociológiai alapképzési szak az alapozó társadalomismereti, szociológiaelméleti, szociológiatörténeti és szakszociológia tárgyakon túl a képzés középpontjába a módszertani- gyakorlati oktatást helyezi. Ennek keretében nagy hangsúlyt fektetünk az alapvető informatikai, matematikai, statisztikai tantárgyak oktatásán kívül az elmélyültebb módszertani ismeretekre, másrészt a jelentős gyakorlati haszonnal bíró készségtárgyak (mint projektmenedzsment, prezentációs technikák, tárgyalási és pályázatírási technikák) oktatására. A módszertani és a készségtárgyakat a hallgatók kis létszámú szemináriumi csoportokban sajátíthatják el, olyan szellemiségben, amely összhangban a Bölcsészettudományi Kar oktatási és tudományos elveivel. Karunk oktatási és tudományos tevékenységében a keresztyén elkötelezettség azt a többletet jelenti, amely az arctalan tömegképzéssel szemben az oktatók és hallgatók, a tanárok és diákok személyes kapcsolatára, a hallgatói együttműködésre, a tudományos műhelyek és a műhelymunkában rejlő többletlehetőségekre épít.
Az oktatás színvonalát, valamint a hallgatók munkaerő-piaci lehetőségeinek javítását biztosítja az oktatói kör, amelynek tagjai korábban számos felsőoktatási intézményben szereztek tapasztalatot, valamint elméleti munkásságuk során a magyar társadalom számos problématerületét kutatják. Ezzel lehetőséget nyújtanak a hallgatóknak kutatási programok megismerésére, azokba való bekapcsolódásra.
A munkaerőpiacon való elhelyezkedést segítik elő – az ehhez szükséges kapcsolati háló kiépítésén keresztül – a nyári gyakorlatok, amelyek szorosan illeszkednek a gyakorlati kurzusokhoz. Ezekhez tartozik az első év utáni nyári falukutató tábor és a második nyáron teljesített kéthetes szakmai gyakorlat valamely piac- vagy közvélemény-kutató cégnél, társadalomtudományos kutatóintézetnél, társadalmi célú projekteket tervező, illetve kezelő szervezetek, vagy a Református Egyház intézményeinél.
Az elméleti tudásanyag mellett a módszertani és készségtárgyak elsajátítása alkalmassá teszi a végzett hallgatókat az önálló társadalomtudományi kutatásra, valamint megfelelő felkészültséget biztosít számukra a közeljövőben Karunkon induló szociológia mesterképzésre, azon belül a piac- és közvélemény-kutatási, illetve a szociálpolitikai szakirányra való továbblépésre.

A magyar mint idegen nyelv napja

2012. december 7.

Egy nyelv és a hozzá tartozó kultúra megismertetése más nyelvek beszélőivel fontos misszió, ugyanakkor nagy felelősség is. Különösen igaz ez a kevéssé ismert nyelvekre, amelyek közé a Kelet-Közép-Európában honos nyelvek, így a magyar is tartozik. A kulturális diplomácia külföldi intézményrendszerét Klebelsberg Kunó kultuszminiszter alapozta meg a múlt század első harmadában. Az akkor elkezdett munka mai letéteményese a Balassi Intézet, amely nemcsak a kulturális intézeteket, hanem az ösztöndíjrendszert és a vendégoktatói hálózatot is működteti, és kulcsszerepet vállal a magyarországi magyar mint idegen nyelv tanításban is.

Nyelvünk tanítása már több mint kétszáz éves múltra tekint vissza, szaktanárokat azonban csak 1983-tól kezdett képezni az ELTE, majd a pécsi és a szegedi egyetem, 1998-tól pedig a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke is elindította máig is egyik legsikeresebb képzését. A bolognai rendszer követelményei miatt napjainkban csak két egyetem, a KRE és az ELTE kínál magyar mint idegen nyelv szakos tanárképzést. A kezdeti évek óta már jóval meghaladta a száz főt a végzett tanárok száma, s közülük legalább egy tucatnyian doktori fokozatot is szereztek. Ők is, mint mindenki, aki ezen a területen dolgozik, igénylik az új, nemzetközi tapasztalatokat is integráló ismereteket, amelyek a sikeres oktatómunka és a folyamatos érdeklődés fennmaradása szempontjából egyaránt nélkülözhetetlenek.

A „magyar mint idegen nyelv tanára” igazi másodszak, mert kevés az a hallgató, aki ezt választ(hat)ja fő megélhetésnek, gyakrabban fordul elő, hogy fő munkahelyük mellett dolgoznak nyelviskolákban, illetve magántanárként. Leginkább a fővárosban van igény magyarnyelv-tanárokra, de országszerte azokon a vidéki településeken is könnyen találnak munkát, ahová külföldi érdekeltségű vállalat települt. Az utóbbi években jelentősen megszaporodott a bevándorlók száma, ami az ország teljes területén lehetővé teszi a munkavállalást, ugyanis a migráns gyermekeknek biztosítani kell a magyar nyelvi felzárkóztató órákat a közoktatásban. Ugyanakkor mind több lehetőség kínálkozik a külföldi munkavállalásra is.

A december 7-ére hirdetett rendezvény ezt a célt szolgálja. A rendezők egyike a Balassi Intézet, amely 1957-es indulása óta több tízezer egyetemi hallgató és magyar nyelv iránt érdeklődő számára tette lehetővé a magyar nyelvtudás megszerzését, szervezett módszertani konferenciákat, továbbképzéseket, THL2 címmel magyar mint idegen nyelvvel foglalkozó szakmai folyóiratot ad ki, mentortanárai  az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem magyar mint idegen nyelv szakos hallgatóinak tanítási gyakorlatát vezetik.

A rendezvény másik házigazdája a több mint másfél évszázados múltra visszatekintő, jelenlegi formájában 1993 óta működő Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, amelynek hallgatói a második legnagyobb történelmi egyház kulturális örökségét képviselő értelmiségi utánpótlást jelentik. A kar világi jellegéből adódóan állami, illetve más egyházak által fenntartott általános és középiskolákban történő oktatásra is felkészíti hallgatóit. A tanszék az MA szintű magyartanárképzésben 2009 óta, a magyar mint idegen nyelv (MID) második tanár szakos képzésben 2010 óta vesz részt, az országosan egyedülálló Terminológia diszciplináris mesterképzés pedig 2011 óta folyik az egyetemen.

A rendezvényt e két intézmény képviseletében dr. Sepsi Enikő dékán és dr. Hatos Pál főigazgató nyitja meg.

A délelőtti plenáris előadásokat Bárdos Jenő: A nyelvtanár tudatossága című előadása foglalja nyelvpedagógiai keretbe, majd Szili Katalin beszél a magyar mint idegen nyelv oktatásának történetéről, jelenlegi feladatairól az ELTE Központi Magyar Nyelvi Lektorátusa fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából. Szűcs Tibor egy érzékeny kérdésről, a magyar mint idegen nyelvnek a hungarológiai oktatásban betöltött szerepéről fejti ki a véleményét. Arról, hogy egyetlen nyelv vagy kultúra szakértője sem nélkülözheti az adott nyelv ismeretét, ezért elképzelhetetlen a magyar nyelvtudás nélküli hungarológusképzés.

Érdekesnek ígérkezik az a kerekasztal-beszélgetés, amelyre meghívást kapott az összes olyan hazai felsőoktatási műhely, amely vagy a nyelvtanításban, vagy a tanárképzésben, vagy éppen mindkét területen megoszthatja a tapasztalatait a műhelykonferencia közel 150 résztvevőjével. A konferenciára nemcsak gyakorló tanárok, hanem tanárjelöltek is jelentkezhettek, akik nagy izgalommal várják az első szakmai rendezvényt, ahol élőben hallhatják kötelező irodalmaik szerzőit, ugyanakkor bepillantást nyerhetnek választott hivatásuk műhelytitkaiba is.

A délutáni program fókuszában a műhelybeszélgetések állnak, amelyek a legújabb és hasznosnak bizonyult módszerekről, a nyelvóra hatékony szervezéséről, valamint a közelmúltban megjelent új tankönyvekről és tananyagokról tájékoztatják a jelenlévőket.

A szervezők szándéka szerint A magyar mint idegen nyelv napja folytatódni fog, ha nem is a mostanihoz hasonló, nagyszabású rendezvényekkel, de a résztvevők igényeihez igazodó kisebb találkozókkal, egy-egy témát középpontba állító tapasztalatcserékkel. 

Programtervezet