Eötvös Loránd Tudományegyetem1
BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet2
ELTE Pszichológiai Doktori Iskola3

borsos.zsofia@barczi.elte.hu1

---

Köszönetnyilvánítás

Ezúton is köszönjük az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán működő Tanszékközi Autizmus Műhelyben résztvevő kollégák, valamint Dr. Lőrincz András (ELTE IK) értékes észrevételeit. A projekt az EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont keretében folyik, a Magyar Kormány támogatásával, a Nemzeti fejlesztési Ügynökség kezelésében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásával valósul meg.

1. Bevezetés

Kutatás-fejlesztési projektünkben interaktív, társas „komoly játékon” alapuló autizmus-szűrőrendszer létrehozását tervezzük óvodáskorú gyerekek számára, melynek egyik technikai alapját a tekintetkövetéses technológia és ennek módszertana képezi. Az előadásban illetve jelen összefoglalóban bemutatott kutatási szakasz egyrészt a szűrőrendszer pontosabb céljainak (életkori csoport és tüneti mintázatok) evidencia-alapú meghatározására, másrészt azon viselkedéses jellemzők és press-ek azonosítására irányul, amelyek várhatóan alkalmasak az atipikus szociokognitív fejlődés érvényes és megbízható jelzésére a választott technológiai kontextusban (azaz, a szűrés tartalmi eszközeinek meghatározására). Az alábbiakban az autizmus spektrum zavarok, illetve a „komoly játékok” rövid bemutatása mellett erre a két aspektusra összpontosítunk.

2. Az autizmus spektrum zavarok és diagnózisuk

Az autizmus spektrum zavar egy neurokognitív fejlődési zavar, sajátos kognitív és viselkedéses profillal, de nagy változatossággal. A ma használatos diagnosztikus rendszerekben esetei a pervazív fejlődési zavarok közé tartoznak. A DSM-IV (APA, 1994) és a BNO-10 (WHO, 1993) diagnosztikus kategóriákat azonosít a pervazív fejlődési zavarok között, melyek: az autisztikus zavar, az Asperger szindróma, az atípusos autizmus, és a másként nem meghatározott pervazív fejlődési zavar (pervasive developmental disorders not otherwise specified, PDD-NOS). Továbbá két aluldefiniált diagnosztikus kategória is található a BNO-10-ben („egyéb pervazív fejlődési zavar” és „értelmi elmaradás sztereotip viselkedéssel és túlzott aktivitással”), amely a DSM-IV-ben már nem szerepel, illetve a PDD-NOS-be olvadt (Stefanik, 2005). A jelenlegi felfogásunk alapján ezen neurokognitív fejlődési zavarok egy spektrumon helyezkednek el. A spektrum egyik végén az autizmusban és értelmi sérülésben súlyosan érintett esetek, míg másik végén az enyhe, jó képességű, jó verbalitású csoport helyezkedik el. Az autizmus spektrum zavarok (ASD - autism spectrum disorders) egységességét a reciprok szociális interakciók, a reciprok kommunikáció és a rugalmas viselkedésszervezés zavara adja, illetve, hogy típusos esetben a tünetek három éves kor előtt jelentkeznek legalább egy területen (Stefanik, 2005). Az említett eltérések azonban részben megjelennek más zavarok esetén is, mint a nyelvi zavarok, a megkésett fejlődés és más pervazív fejlődési zavarok. A szűrőeszközök alkalmasak lehetnek arra, hogy a fejlődés korai időszakában egy gyors procedúrát követően rámutassanak az esetleges kockázat fennállására az autizmus spektrum zavarok irányába, s ezzel a korai diagnózis mellett a hatékony, korai beavatkozást is segítsék.

Az autizmus spektrum zavarok prevalenciája 0,6 és 1 százalék közé tehető (Baird et al. 2000; Baird, Simonoff et a. 2006). Campbell és munkatársai (2011) metaelemzése alapján az autisztikus zavar prevalenciája átlagosan 21,6/10.000, az Asperger szindrómáé átlagosan 10,5/10.000, a teljes spektrumot tekintve a prevalencia-érték átlagosan 69,2/10.000.

A diagnózisok életkori eloszlása kapcsán két diagnosztikus hullám figyelhető meg: egy első három éves kor körül, illetve egy második az iskoláskor elején. Kanadában és az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok alapján a típusos autizmus esetén a szülők első aggodalmai átlagosan 18-19 hónapos kor környékén jelennek meg, míg a diagnózis jóval később, körülbelül 34 és 61 hónap között születik meg (Fombonne, 2004; Mandell et al., 2005). Egy németországi tanulmány hasonló eredményeket hozott a típusos autizmus esetén, azonban az Asperger szindrómával élő gyermekeknél a szülők első aggodalmai 26 hónapos kor környékén jelentek meg, míg ehhez képest a diagnózis átlagosan a gyermekek 110 hónapos kora körül születik meg, amikor a gyermekek már iskoláskorúak (Noterdaeme & Hutzelmeyer-Nickels, 2010). Egy további kutatásban 770 családban vizsgálták az autizmus és az Asperger szindróma diagnosztizálásának életkorát. Ez autizmus esetén 5,5 év volt, míg Asperger szindróma esetén átlagosan 11 év (Howlin és Asgharian, 1999; idézi Noterdaeme et al., 2010). Korábbi tanulmányok szintén arra az eredményre jutottak, hogy az autizmus spektrum zavarok eseteinek egy részében a diagnózis nem kerül megállapításra az iskoláskorig (Gillberg et al. 1996), egy további részük felnőttkorig (Baron-Cohen et al. 2005). Habár a kutatások azt mutatják, hogy a szülői aggodalmak első kifejezése a gyermekek korai életkorára 18 és 24 hónap közé tehető (De Giacomo és Fombonne, 1998). Számos tanulmány alapján a korai szülői aggodalmak közé tartoznak a nyelvelsajátítás késése vagy zavara (Howlin és Asgharian, 1999), a szociális válaszadás hiánya (Coonrod és Stone, 2004, De Giacomo és Fombonne, 1998; idézi: Noterdaeme et al. 2010). A sztereotip motoros mintázatokat és szokatlan szenzoros érdeklődést számos kutatás (Baranek, 1999; Brian et al., 2008; Bryson et al., 2007; Loh et al., 2007; Watt et al., 2008, idézi: Noterdaeme et al. 2010) az autizmus spektrum zavarok esetén fontos markerként azonosította, azonban ezekben a kutatásokban nem jelentek meg a szülői aggodalmak között (Noterdaeme et al. 2010). Továbbá a kognitív károsodással, illetve a fejlődéstörténetben jelentkező regresszióval élő gyermekek korábban kerülnek diagnosztizálásra, mint azok, akiknél ezek nem állnak fenn, illetve a lányoknál általában később azonosítják a diagnózist, mint a fiúknál. A korai diagnosztizálás így továbbra is nehéz azokban az esetekben mikor a nyelvi és a kognitív fejlődésben nem vagy kevéssé kiemelkedő zavar figyelhető meg (Noterdaeme et al. 2010). Az Asperger szindróma esetén ez különösen jellemző, hogy a jó verbális és kognitív készségek miatt az általános vizsgálatokon a gyermek tünetei nem emelkednek ki, mivel ezeken a vizsgálatokon főként az értelmi képességeket mérik, így a specifikus, viselkedéses tünetek észrevétlenek maradnak a szakemberek számára, míg egy strukturálatlan szociális helyzetben markánssá válnak (Noterdaeme, 2010). A korai diagnózis és a megfelelő intervenció fontossága hangsúlyos, mivel az autizmus spektrum zavarok azonosítása és a gyermekek fejlesztésének korai megkezdése jobb fejlődési kimenetelt tesznek lehetővé (Smith, Groen és Wynn, 2001). A megfelelő diagnózis magyarázatot ad a szülőknek gyermekük nehézségeire, valamint kijelöli az útvonalat a szükséges lépések megtételéhez. Ez specifikus eszközök létrehozását indikálja, melyek segítségével a gyermekek minél korábban diagnosztizálhatók, és autizmus-specifikus fejlesztésük, támogatásuk megkezdhető.

A fent röviden vázolt szakirodalmi áttekintés és elemzés eredményeképpen saját kutatásunkban a diagnózisok „második hullámának” előrehozását célozzuk meg iskoláskorról óvodáskorra. Mivel ez döntően az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek közül az ún. magasan funkcionáló eseteket öleli fel, az ő szigorúan evidencia-alapú, objektív korai szűrésére törekszünk. Szűrőrendszerünk célcsoportja tehát az óvodáskorú, ép intellektusú, ép verbalitású, viselkedéses jegyeik alapján az autizmus spektrum zavar magas valószínűségét mutató gyermekek. Az alábbiakban először röviden kitérünk a „komoly játék” és a tekintetkövetéses technika fogalmaira, amelyek a szűrőrendszer technológiai keretét adják, majd második kutatási kérdésünket, a szűrés tartalmi eszközeiként szolgáló viselkedéses mutatók evidencia-alapú kiválasztását tárgyaljuk.

3. A komoly játékokról és a tekintetkövetéses technikáról röviden

A „komoly játék” (serious game) elnevezés terjedt el az olyan, ma elsősorban digitális médiumokon futó játékokra, amelyeknek valamilyen járulékos, a szórakozáson-szórakoztatáson túlmenő, a játék kialakításakor szem előtt tartott célja van (Drew és mtsai., 2008, Ritterfeld et al., 2009). Ez a cél lehet például oktatási (új ismeretek, készségek tanítása), egészségügyi (pl. kockázatok felmérése, kockázatcsökkentő viselkedések elősegítése), üzleti célú (pl. fogyasztói viselkedés befolyásolása), de számos egyéb területen is sikerrel alkalmaznak komoly játékokat.

A tipikus komoly játékokban elsősorban a játékos nyílt viselkedéses válaszai a relevánsak. Saját tervezett szűrőrendszerünkben ezt tekintetkövetéses technikával (gaze tracking vagy eye tracking) kívánjuk kiegészíteni, amely a játékos tekintetének fókuszát képes folyamatosan monitorozni és regisztrálni. Mint nagy mennyiségű empirikus kutatás demonstrálja, az így nyert adatok megfelelően elemezve igen informatívak a megismerő működések és a viselkedésszervezés számos aspektusa kapcsán, s a technikát sikerrel alkalmazzák az autizmus spektrum zavarok kutatásában is (Benson és Fletcher-Watson, 2011; Liversegde et al., 2011; magyarul röviden: Győri, 2012). A korszerű tekintetkövetéses technikák a szemről visszaverődő gyenge infravörös impulzusokon vagy a látható fényen alapulnak, így teljesen kockázatmentesek és nem befolyásolják a mérendő viselkedéseket.

Az eleve kijelölt technológiai kontextus természetesen behatárolja a szóba jöhető viselkedéses választípusokat is. Olyan releváns viselkedéses mutatók azonosítására törekedtünk tehát, amelyek egy számítógépes játékhelyzetben egérválaszokkal vagy szemmozgással operacionalizálhatóak.

4. A szűrés eszközei: a releváns viselkedéses változók kijelölése

A szűrőrendszer mint eszköz evidencia-alapú tartalmi kialakítása céljából két terület empirikus evidenciáinak szisztematikus és kritikai áttekintését végeztük el.

4.1. Az autizmus spektrum zavarok korai detektálásának és szűrésének létező eszközei

Bár jelentős mennyiségű kutatás irányult az autizmus spektrum zavarok korai tüneteire, e kutatások nagy része az általunk fentebb meghatározott szűrési életkori övezet (óvodáskor) előtti időszakra irányulnak. Retrospektív vizsgálatok autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyermekek korai otthoni videofelvételeit elemezték, s ezek alapján már korai életkorban autizmus spektrum zavarra utaló tüneteket azonosítottak. A gyermekek több mint felénél szignifikáns mennyiségben állapítottak meg tüneteket egy éves koruk környékén, melyek főként a motoros, emocionális és szociális kezdeményezés általános hiányával jellemezhetők (Adrien et al., 1993; Maestro, et al. 2005). 9 és 12 hónapos kor között a később autizmus diagnózist kapott gyermekek eltérést mutattak a következő területeken: másokra nézés, mások megfigyelése, tárgyakra mutatás és tárgyak megmutatása, szociális mosoly, vizuális ingerek felé való orientálódás, valamint szenzoros és motoros tünetek. Jellemzően túl nyugodtak voltak, szokatlan testtartást mutattak. Hypoaktivitás, a testrészek szokatlan helyzete, averzió a szociális érintéstől, a tárgyakkal való sztereotip játék volt megfigyelhető (Adrien et al. 1993; Baranek, 1999; Osterling & Dawson, 1994; Osterling, Dawson, & Munson, 2002; Werner, Osterling, Dawson & Dinno, 2000; Maestro et al.,2005; Landa et al., 2008). Két éves kor előtt eltérést találtak a tipikus fejlődésű és más fejlődési zavarral élő gyerekek csoportjától az autizmus spektrum zavarral élő gyermekeknél az érzelmek megosztásában, mások érzelmeire való reagálásban (Dissanayake, Crossley, 1996; Sigman, Kasari, Kwon, Yirmiya, 1992, Snow, Hertzig, Shapiro, 1987), valamint a társas referencia és a közös figyelmi viselkedések kezdeményezésében és válaszaiban (Sullivan et al. 2007; Dawson, Meltzoff, Osterling, Rinaldi és Brown, 1998; Mundy et al., 1986; Phillips, Baron-Cohen, Rutter, 1992; Wetherby, Yonclas, Bryan, 1989). Készségvesztésről szintén több tanulmány számol be (Matson & Kozlowski, 2010; Werner & Dawson, 2005, Goldberg et al. 2003).

Azonban fontos megjegyeznünk, hogy ezen tanulmányok módszertani szempontból több ponton is megkérdőjelezhetőek (pl. szülők/gondozók memóriájának korlátai, az információk interpretációi a diagnózis tudatában, sokféle környezeti tényező az otthoni felvételeken, kis elemszám), míg a longitudinális vizsgálatok során ezek a hibák kiküszöbölhetőek lennének (Stefanik, 2005).

Egy longitudinális vizsgálat során Wetherby és munkatársai (2004) gyermekek három csoportját elemezték fejlődési profiljuk alapján (Communication and Symbolic Behavior Scales Developmental Profile, CSBS DP, Wetherby & Prizant, 2002) autizmussal élő, fejlődési késést mutató és tipikus fejlődésű gyermekeket. A viselkedéses mintázatokat videofelvételek alapján újraelemezték, mely során az autizmus spektrum zavarok két éves kor előtti releváns markereit, úgynevezett „red flag”-eket azonosítottak: (1) a tekintet megfelelő használatának hiánya; (2) a szemkontaktussal kísért, meleg, örömteli arckifejezések hiánya; (3) az érdeklődés vagy öröm megosztásának hiánya; (4) a névre adott válasz hiánya; (5) a szemkontaktus, az arckifejezés, gesztusok és hangadás koordinációjának hiánya; (6) a megmutatás hiánya; (7) a szokatlan prozódia; (8) a test, a karok, a kezek, vagy az ujjak repetitív mozgásai vagy tartása; (9) tárgyakkal végzett repetitív mozdulatok (Stefanik, 2005).

Szűrőeszközök

Az utóbbi másfél évtizedben növekedés indult meg a fiatal gyermekek számára alkalmas autizmus szűrőeszközök fejlődésében Az alább látható táblázatban (1. táblázat) foglaltuk össze azokat a releváns eszközöket, melyeket az autizmus spektrum zavarok szűrésében használnak jelenleg. A táblázat utolsó oszlopában láthatók azok a főbb viselkedéses jegyek, melyekre a szűrőeszköz fókuszál. Az eszközök túlnyomórészt szülők illetve pedagógusok, pszichológusok által, rövid idő alatt kitölthető értékelő skálákon alapulnak. Néhány esetben strukturált vagy félig-strukturált interjú, valamint közvetlen megfigyelés is szükséges. Utóbbiakat általában a klinikumban alkalmazzák, mivel ezeket képzett szakember veheti fel.

A szűrőeszközöket tipikusan szenzitivitásuk és specificitásuk jellemzi. A szenzitivitás annak az értéke, ha az eszköz jelzi a zavart, amennyiben az valóban fennáll. A specificitás értéke azt mutatja, hogy az eszköz helyesen jelzi, hogy a zavar nem áll fenn. Egy szűrőeszköz esetén mindkét érték minél magasabb annál kevesebb hamis pozitív, illetve hamis negatív eset fordulhat elő.

Conrood és munkatársa (2005) a szűrőeszközök áttekintésében megkülönböztet 1. szintű szűrőket, melyek az autizmus spektrum zavarokat (pl. Checklist for Autism in Toddlers, CHAT, Baron-Cohen et al. 1992, 1996; Modified Checklist for Autism in Toddlers, M-CHAT, Robins, Fein, Barton, Green, 2001; Quantitative Checklist for Autism in Toddlers, Q-CHAT, Allison et al. 2008; Pervasive Developmental Disorders Screening Test-Stage-1, PDDDST-Stage1, Siegel & Hayer, 1999), valamint tágabb fejlődési zavarokat, mint motoros, kognitív, nyelvi késés (pl. Temperament and Atypical Behavior Scale Screener, TABS, Neisworth et al. 1999; Infant-Toddler Checklist, ITC, Wetherby et al. 2004) különböztetnek meg a tipikus fejlődéstől; valamint 2. szintű szűrőeszközöket, amelyek közé azok tartoznak, melyek az autizmus spektrum zavarokat képesek differenciálni más fejlődési zavaroktól. A 2. szintű szűrőknél alacsonyabb életkorban alkalmazható például a Pervasive Developmental Disorders Screening Test-Stage-2 (PDDDST-Stage-2, Siegel & Hayer, 1999), valamint a Screening Tool for Autism in Two-Year-Olds (STAT, Stone et al. 2000). Életkorra nem specifikus szűrők közé tartoznak például az Autism Behavior Checklist (ABC, Krug, Arick, & Almond, 1980), a Childhood Autism Rating Scale (CARS, Schopler, Reichler és Renner, 1988), a Gilliam Autism Rating Scale (GARS, Gilliam, 1995) vagy az Social Communication Questionnaire (SCQ, Rutter, Bailey, Lord, 2003; korábban ASQ: Berument, Rutter, Lord, Pickles, &Bailey, 1999.).

Számos szűrőeszköz hatékonyságát vizsgáló kutatásban megjelenik, hogy a magasan funkcionáló vagy az autizmus spektrum zavarok enyhébb formájával élő gyermekek ezeken a szűrőkön nem kerülnek azonosításra (Filipek et al. 1999; idézi Coonrod & Stone 2005). A korai szülői aggodalmak ellenére ezeknél a gyerekeknél a diagnózis eltolódhat sokkal későbbre. Azonban vannak az autizmus spektrum enyhébb eseteinek azonosítására alkalmas eszközök, mint az Autism Spectrum Screening Questionnaire (ASSQ, Ehler, Gillberg, & Wing 1999), valamint a Childhood Asperger Syndrome Test (CAST, Scott, Baron-Cohen, Bolton, & Brayne, 2002). Ezek az eszközök a finomabb károsodások azonosítására is alkalmasak elsősorban iskoláskorú gyermekeknél, mely azonos időre esik a magasan funkcionáló, illetve az enyhébb esetek azonosításának diagnosztikus hullámával. Ezen viselkedéses jegyek alapján történő szűrésről elmondható, hogy általánosságban durva szűrést végeznek, sok hamis negatív esetet, kevés hamis pozitív esetet produkálnak.

Az eddigi áttekintés alapján nem találkoztunk az általunk tervezetthez hasonló szűrőeszközzel. Korábbi elemzésünk után már nem meglepő módon, nem találunk olyan eszközt, amely a magasan funkcionáló, enyhébb tünettanú eseteket hatékonyan szűrné óvodáskorban. A komoly játékon alapuló módszerünkbe a létező szűrők célviselkedései, viselkedéses változói nehezen, illetve csak részben illeszthetők be. Interaktív játékhelyzetbe illeszthetőnek tűnnek azonban egyes társas viselkedések – így a közös figyelmi viselkedések egyes aspektusai (tekintetirány-követés és mutatás követése).

Név	Hivatkozás	Életkori sáv	Mérés típusa	Fókusz területei
Autism Behavior Checklist (ABC)	Krug, Arick, & Almond (1980)	3 éves kortól iskoláskorig	értékelő skála	szenzoros tünetek, kapcsolódás, test és tárgyhasználat, nyelv, szociális tünetek, önellátás
Checklist for Autism in Toddlers (CHAT)	Baron-Cohen, Allen, & Gillberg (1992) Baron-Cohen et al. (1996)	18 hónap	értékelő skála megfigyelés	Megkésett fejlődés; Mintha-játék; Protodeklaratív mutatás; Közös figyelem; Szociális érdeklődés; Szociális játék
Modified Checklist for Autism in Toodlers (M-CHAT)	Robins, Fein, Barton, Green (2001)	24 hónap	értékelő skála	Szenzoros, motoros működés; Szociális interakciók; Nyelv és kommunikáció; Közös figyelem
Quantitative Checklist for Autism in Toodlers (Q-CHAT)	Allison et al. (2008)	24 hónap	értékelő skála	nyelvfejlődés, repetitív viselkedés, szociális kommunikáció
Early Screening of Autistic Traits Questionnaire (ESAT)	Swinkels et al. (2006)	14-15 hónap	értékelő skála	Mintha játék; közös figyelem, érdeklődés mások iránt; szemkontaktus; szenzoros ingerre adott válasz, érzelmi és szociális reakció
Infant-Toddler Checklist (ITC)	Wetherby et al. 2004	9-24 hónap	értékelő skála	kommunikációs késés
Screening Tool for Autism in Two-Year-Olds (STAT)	Stone, Coonrod, & Ousley (2000)	24-35 hónap	értékelő skála megfigyelés	utánzás, játék, kommunikáció
Social Communication Questionnaire (SCQ)	Rutter et al. (2003), Berument et al., (1999)	4 év és felette	értékelő skála	szociális interakció, nyelv és kommunikáció, repetitív, sztereotip viselkedések
Social Responsiveness Scale (SRS)	Constantino, Gruber (2005)	4-18 év	értékelő skála	szociális károsodás kifejezetten a reciprok társas viselkedés
Social Responsiveness Scale-2 (SRS2)	Constantino, Gruber (2012)	4-18 év	értékelő skála	szociális károsodás kifejezetten a reciprok társas viselkedés
Baby and Infant Screen for Children with Autism Traits (BISCUIT)	Matson et al. (2007)	17-37 hónap	értékelő skála	szociális interakció; kommunikáció; sztereotip, repetitív viselkedés; differenciál diagnosztika; problémás viselkedés
Pervasive Developmental Disorders Screening Test-Stage-1 (PDDD-Stage-1)	Siegel & Hayer, (1999)	6 év alatt	értékelő skála	korai fejlődés, nonverbális kommunikáció; nyelv, temperamentum, játék, szociális interakciók
Pervasive Developmental Disorders Screening Test Stage-2 (PDDD-Stage-2)	Siegel & Hayer, (1999)	6 év alatt	értékelő skála	korai fejlődés; autizmus és más eltérő fejlődés differenciálása
Childhood Autism Rating Scale (CARS)	Schopler et al. (1988)	három éves kor felett	értékelő skála	autizmus és más eltérő fejlődés differenciálása
Childhood Autism Rating Scale 2nd ed. (CARS2)	Schopler et al. (2010)	2 éves kor felett	értékelő skála megfigyelés	autizmus és más eltérő fejlődés differenciálása
Gilliam Autism Rating Scale (GARS)	Gilliam (1995)	3-22 év	értékelő skála	korai fejlődés, sztereotip viselkedés, kommunikációs és szociális készségek
Gilliam Autism Rating Scale 2nd ed. (GARS-2)	Gilliam (2006)	3-22 év	értékelő skála interjú	sztereotip viselkedés, kommunikáció és szociális interakció, fejleszthetőség
Temperament and Atypical Behavior Scale Screener (TABS Screener) TABS Assessment Tool	Neiswort-Bagnato-Salvia-Hunt (1999)	11-71 hónap	értékelő skála	szociális-érzelmi felmérés; elkülönülés, hiperérzékenység/aktivitás, alacsony aktivitási szint és szabályozatlan viselkedés
Diagnostic Interview for Social and Communication Disorders (DISCO)	Wing et al, (2002)	gyermek- és felnőttkorban	interjú	viselkedések és fejlődési készségek széles skálája; kapcsolódó zavarok; a személy szükségleteinek értékelése
Autism Spectrum Disorders Diagnostic for Child (ASD-DC)	Matson & González (2007)	3-16 év	értékelő skála	non-verbális kommunikáció/szocializáció; verbális kommunikáció; társas kapcsolatok; ragaszkodás az azonossághoz/ korlátozott érdeklődés
Asperger Syndrome Diagnostic Scale (ASDS)	Myles, Bock, & Simpson (2000)	5-18 év	értékelő skála	nyelv; társas interakciók; maladaptív viselkedések; kognitív és szenzomotoros területek
Autism Spectrum Sreening Questionnaire (ASSQ)	Ehler & Gillberg, (1993)	6-17 év	értékelő skála	szociális interakciók, kommunikáció; korlátozott, repetitív viselkedés, motoros ügyetlenség, motoros és vokális tic-ek
Childhood Asperger Syndrome Test (CAST)	Scott et al., (2002)	4-11 év	értékelő skála	Asperger szindróma tünetei és más szociális kommunikációs zavarok
Gilliam Asperger Disorder Scale (GADS)	Gilliam, (2001)	3-22 év	értékelő skála	szociális interakció; korlátozott mintázatai a viselkedésnek; kognitív mintázatok; gyakorlati készségek
Krug Asperger Disorder Index (KADI)	Krug & Arick (2003)	6-21 év	értékelő skála	Asperger szindróma tüneti képe

1. Táblázat. Szűrőeszközök autizmus spektrum zavarokra csecsemő-, gyermek- és serdülőkorban (Worley és Matson, 2011 alapján)

4.2. Az autizmus korai viselkedéses jellemzőinek kísérleti kontextusban történő vizsgálatai, különös tekintettel a tekintetkövetéses módszertanra.

Az alábbiakban szakirodalmi áttekintésünknek csak azt a részét mutatjuk be vázlatosan, amelyben az autizmussal kapcsolatos tekintetkövetéses eredményeket elemeztük a viselkedéses célváltozóink azonosítása érdekében. Az autizmus spektrum zavarok esetén a tekintetkövetéses technika szerepe megnövekedett mind a megismeréssel, a diagnosztikával, a fejlesztéssel, a monitorozással és a támogatással foglalkozó kutatásokban (Győri, 2012). A tekintetkövető technika nem invazív eljárás, fiatal gyermekek is tolerálják, a relatíve egyszerű feladatokat ők is tudják kezelni, értelmileg és motorosan korlátozott gyermekek is tudják használni (Karatekin, 2007). Az utóbbi években egyre intenzívebben alkalmazzák kognitív és perceptuális folyamatok feltárására autizmusban, mivel itt is szoros kapcsolat van a szemmozgás és a kognitív folyamatok között (Benson et al. 2011), s ez informatív lehet az esetleges eltérések azonosításában. A főként elméletvezérelt kutatások általában a szociokognitív ingerekre koncentrálnak ezek közül is kiemelkedő az arcészleléssel foglalkozó tanulmányok mennyisége. Egy összefoglaló tanulmány alapján a kétezres évek eleje óta alkalmazzák ezt a technikát az autizmus spektrum zavarok vizsgálatára, a kutatásokban a társas megismerés, az arcészlelés és az érzelem-felismerés jelennek meg legnagyobb számban (Boraston & Blakemore, 2007; idézi Győri 2012).

Az autizmus spektrum zavarok tekintetkövetéses kísérleti irodalmát az alábbi tartalmi fókuszok mentén tekintettük át:

• Alapvető okulomotoros kontroll autizmusban
• Vizuális letapogatási folyamatok komplex nem-szociális feladatok esetén
• Eltérő szociokognitív feldolgozás: arcletapogatás, arcpreferencia, tekintetmonitorozás, biológiai mozgások észlelése, társas kontingencia észlelése, komplex szociális kontextusok letapogatása

A szerteágazó, mind módszertanában, mind a vizsgált minták életkorában, mind eredményeiben heterogén vizsgálatok részletes elemzését itt terjedelmi okok miatt nem mutathatjuk be. Az elemzett tanulmányoknak a tervezési folyamat szempontjából legfontosabb jellemzőit a 2. táblázat foglalja össze.

ELEMI SZEMMOZGÁSOK
Hivatkozás	N	Életkor	Módszer	Vizsgált viselkedéses váltózó	Főbb eredmények
Minshew et al. (1999)	ASD: 26 NT illesztett	felnőttek	Vizuálisan vezérelt szakkád (VVS); késleltetett okulomotoros válasz (ODR); antiszakkád (AS) feladat	elemi szakkád-paraméterek (látencia, csúcssebesség, pontosság, időtartam); hibaszám	ASD csoport: eltérés a szakkádok kivitelezésében (ODR és AS feladatban); magasabb hibaszám.
Goldberg et al. (2002)	ASD: 11 NT: 11	12-18	Vizuálisan vezérelt szakkád (VVS); Antiszakkád (AS); Memóriavezérelt szakkád feladat (MVS)	elemi szakkád-paraméterek, hibaszám, anticipációs szakkádok száma	Eltérések látenciában, hibaszámban, anticipációs szakkádok számában.
Landry & Bryson (2004)	ASD: 15 NT: 13	3,8-7,6; 2,1-6,2	VVS	Látencia	ASD csoport: nagyobb látencia.
Luna et al. (2007)	ASD: 61 NT: 61	8-33 8-33	VVS; AS; MVS	elemi szakkád-paraméterek	Eltérések látenciában, hibaszámban, pontosságban.
Van der Geest et al. (2001)	ASD: 16 NT: 15	M=10,9 M=10,3	VVS;	elemi szakkád-paraméterek; ’gap-effect’	Eltérés a ’gap-effect’-ben.
Takarae et al., (2004a)	ASD nyelvi késéssel : 28 ASD nyelvi késés nélkül : 18 NT: 104	8 ≤	VVS	elemi szakkád-paraméterek	ASD: eltérés latenciában és sebességben; emelkedett variabilitás a szakkád pontosságban; ASD nyelvi késés nélkül: enyhe szakkád hypometria
Takarae et al. (2004b)	ASD: 60 NT: 94	M = 20 év	3 féle követő szemmozgás feladat	elemi szakkád-paraméterek; speciális követő szemmozgás paraméterek	eltérés többféle speciális követő szemmozgás paraméterben
KOMPLEX NEM-SZOCIÁLIS FELADATOK
Hivatkozás	N	Életkor	Módszer	Vizsgált viselkedéses váltózó	Eredmény
Kemner et al. (2008)	ASD: 8 NT: 8	M=22 év M=21 év	Vizuális keresés feladat	fixációk időtartama fixációk száma	ASD csoport: rövidebb és kevesebb fixáció, mint NT csoport
Sasson et al. (2008)	ASD: 29 NT: 24	M=9,6 év M=9,6 év	Vizuális explorációs feladat	Fixáció elemzés: perszeveráció, exploráció, orientáció a részletekre	ASD csoport kevesebb exploráció, hosszabb perszeveráció, több részlet orientáció, mint NT csoport
SZOCIOKOGNITÍV FELDOLGOZÁS
Hivatkozás	N	Életkor	Módszer	Vizsgált viselkedéses váltózó	Eredmény
Pelphrey et al. (2002)	ASD: 5 NT:5	M = 25,2 év M = 28,2 év	Érzelemfelismerés statikus arcokon	letapogatási mintázat arc régiók függvényében	ASD csoport kevesebb ideig nézte a szem, orr, száj régiót, többet az egyéb részeket; rendezetlenebb letapogatási mintázatok
Chawarska & Shic, (2009)	ASD: 44 TD: 30	2-4 év	statikus arcok, vizuális páros összehasonlítás (VPC)	letapogatási mintázat arc régiók függvényében	Eltérések az arcon töltött időben, az arc régióin töltött idő eloszlásában, kevésbé hatékony arc-azonosítás.
Chawarska, Volkmar, Klin (2010)	ASD: 42 Fejlődési késés (FK): 31 NT: 46	M=32 hó M=29 hó M=29 hó	elszakadás társas és nem társas ingerektől	elszakadó szakkádok latenciája	ASD csoport: könnyebben szakad el a szociális tartalmú képektől, mint NT és FK csoport, nem szociális ingereknél nincs különbség
Kliemann et al. (2010)	ASD: 12 NT: 19	M=32,7 év M=30,4 év	Érzelmi arckifejezések osztályozása feladat (boldog, ijedt, semleges)	kezdeti fixáció a kép bemutatásakor	ASD: csökkent preferencia a szem régióján; több fixáció a szemektől el, mint a szemek felé
Klin (2003)	ASD:21 FK: 39 NT: 39	M= 2,1 év	biológiai vs. nem biológiai mozgásra adott fixációk; kontingencia preferencia	fixációk száma, ideje, eloszlása	Nézési idők eltérő eloszlása.
Klin (2002a)	ASD: 15 NT: 15	M=15,4 év M=17,9 év	szociális jeleneteket ábrázoló filmrészletek	letapogatási mintázat arc és test régiók függvényében	Fixációk eltérő eloszlása.
Senju et al. (2009)	AS: 19 NT:17	M=36,8 év M=39,6 év	Sztenderd hamis vélekedéstulajdonítási helyzet adaptált változata	Explicit feladat-megoldás, letapogatási mintázat régiók függvényében, anticipációs nézés.	AS csoport: helyes explicit feladatmegoldás, rövidebb nézési idő arcokra és a helyes megoldás régiójára
Senju et al. (2010)	ASD:12 NT: 17	M=7,9 év M=7,6 év	Sztenderd hamis vélekedéstulajdonítási helyzet adaptált változata	Anticipációs nézés a helyes megoldásra	ASD csoport: kevesebb fixáció a helyes megoldás régiójára

2. táblázat. Tekintetkövetéses módszert alkalmazó vizsgálatok autizmus spektrum zavar kapcsán

Áttekintésünk következtetéseiből a következőket emeljük ki. Egyelőre nem mutattak ki diagnosztikus erejű eltérést tekintetkövetéses módszerrel, s az autizmus spektrum zavarokat komplex és változatos mintázatok jellemzik e tekintetben. A területen alapvetően keresztmetszeti kutatások születnek, a kutatásban részt vevő személyek többnyire csecsemők, tipegők, serdülők, vagy felnőttek, alulreprezentált a számunkra releváns életkori övezet. Kevés vizsgálatban vetik össze az eredményeket tüneti mintázatokkal, komplex kognitív illetve viselkedéses mutatókkal. A szakirodalmi áttekintés alapján azokat a releváns inger- és viselkedéses változókat emeltük ki, melyek viszonylag konzekvensen jeleztek eltéréseket autizmusban, óvodáskorban vagy ahhoz közeli életkorban, vagy a tipikus fejlődésmenet valószínűsíti, hogy a később kimutatott eltérés már óvodáskorban is jelen van. Így azt várjuk, hogy a tervezett eszközbe beépítve együttes mintázataik várhatóan nagy valószínűséggel különböztetik meg az atipikus szociokognitív fejlődést a tipikustól. Ezek a következők voltak:

• prefrontális funkciókat is igénylő viszonylag egyszerű szemmozgások
• követő szemmozgások
• kontingencia-preferencia
• arcpreferencia
• arcletapogatási mintázatok
• tekintetirány-követés
• közös figyelmi válaszok.

5. Összefoglalás és perspektívák

A kurrens szakirodalom elemző áttekintése lehetővé tette, egyrészt, hogy pontosabban meghatározzuk a tervezett szűrőrendszer célcsoportját, másrészt, hogy kiválasszunk néhány olyan viselkedéses változót, amelyek viszonylag nagy valószínűséggel adnak a tipikustól eltérő, s együttesen talán az autizmus spektrum zavarra jellemző mintázatokat. A fenti módon azonosított viselkedéses változókat egy folyamatos, a gyermek bevonódását biztosító és érdeklődését folyamatosan fenntartó „narratív” játéksorozatba jelenleg építjük be. Ennek kialakításáról, szerkezetéről a kutatás előrehaladtával későbbi publikációkban számolunk majd be. A kutatás-fejlesztés utolsó fázisaként tervezett validációs folyamat fogja majd empirikusan megmutatni azt is, mennyiben vezetett helyes eredményekre az itt bemutatott elemzési folyamat.

Hivatkozások

Adrien, J. L., Lenoir, P., Martineau, J., Perrot, A., Hameury, L., Larmande, C., et al. (1993). Blind ratings of early symptoms of autism based upon family home movies. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 32, 617–626.

Allen, C. W., Silove, N.,. Williams, K., Hutchins, P. (2007). Validity of the Social Communication Questionnaire in Assessing Risk of Autism in Preschool Children with Developmental Problems. Journal of Autism and Developmental Disorders. 37:1272–1278

Allison, C. A., Baron-Cohen, S., Wheelwright, S., Charman, T., Richler, J., Pasco, G., Brayne, C. (2008). The Q-CHAT (Quantitative CHecklist for Autism in Toddlers): A Normally Distributed Quantitative Measure of Autistic Traits at 18–24 Months of Age: Preliminary Report. Journal of Autism and Developmental Disorders 38:1414–1425.

American Psychiatric Association (1994). Diagnostic and statisticalmanual of mental disorders (4th ed.). Washington, DC: Author.

Baird, G., Charman, T., Baron-Cohen, S., Cox, A., Swettenham, J, Wheelwright, S., et al. (2000). A screening instrument for autism at 18 month of age: a six-year follow-up study. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 39, 694–702.

Baird, G., Simonoff, E., Pickles, A., Chandler, S., Loucas, T., Meldrum, D., & Charman, T. (2006). Prevalence of disorders of the autism spectrum in a population cohort of children in South Thames: The Special Needs and Autism Project (SNAP). Lancet, 368, 210–215.

Baranek, G. (1999). ‘Autism during Infancy: A Retrospective Video Analysis of Sensory-Motor and Social Behaviors at 9–12 Months of Age’, Journal of Autism and Developmental Disorders 29: 213–224.

Baron-Cohen, S., Allen, J., & Gillberg, C. (1992). Can autism be detected at 18 months? The needle, the haystack, and the CHAT. British Journal of Psychiatry, 161, 839–843.

Baron-Cohen, S., Cox, A., Baird, G., Swettenham, J., Nightingale, N., Morgan, K., et al. (1996). Psychological markers in the detection of autism in infancy in a large population. British Journal of Psychiatry, 168, 158–163.

Baron-Cohen, S., Wheelwright, S., Robinson, J., & Woodbury-Smith, M. (2005). The Adult Asperger Assessment (AAA): a diagnostic method. Journal of Autism and Developmental Disorders, 35, 807–819.

Benson, V., & Fletcher-Watson, S. (2011). Eye movements in autism spectrum disorder. In S. Liversedge, I. D. Gilchrist & S. Everling (Eds.), The Oxford Handbook of Eye Movements (pp. 709-728). Oxford, UK: Oxford University Press.

Berument, S. K., Rutter, M., Lord, C., Pickles, A., & Bailey, A. (1999). Autism screening questionnaire: Diagnostic validity. British Journal of Psychiatry, 175, 444–451.

Boraston, Z. & Blakemore, S-J. (2007). The application of eye-tracking technology in the study of autism. Journal of Physiology, 581, 893-898.

Brian, J., Bryson, S., Garon, N., Roberts,W., Smith, J., Szatmari, P. & Zwaigenbaum, L. (2008). ‘Clinical Assessment of Autism in High-Risk 18-Month-Olds’, Autism 12: 433–456.

Bryson, S., Zwaigenbaum, L., Brian, J., Roberts,W., Szatmari, P., Rombough,V. & McDermott, C. (2007). ‘A Prospective Case Series of High-Risk Infants Who Developed Autism’, Journal of Autism and Developmental Disorders 37: 12–24.

Campbell, C.A., Davarya, S., Elsabbagh, M., Madden, L., and Fombonne, E. (2011). Prevalence and the Controversy. In Matson, J.L. & Strumey, P. (Eds.) International Handbook of autism and Pervasive Developmental Disorders (pp. 25-36).

Chawarska, K. & Shic, F. (2009). Looking But Not Seeing: Atypical Visual Scanning and Recognition of Faces in 2 and 4-Year-Old Children with Autism Spectrum Disorder. Journal of Autism and Developmental Disorders, 39, 1663–1672.

Chawarska, K., Volkmar, F., & Klin, A. (2010). Limited attentional bias for faces in toddlers with autism spectrum disorders. Archives of General Psychiatry, 67, 178–185.

Constantino, J.N., & Gruber, C.P. (2005). Social Responsiveness Scale (SRS). Los Angeles, CA: Western Psychological Services.

Constantino, J. N., & Gruber, C. (2012). The Social Responsiveness Scale – Second edition (SRS- 2). Torrance, CA: Western Psychological Services.

Coonrod, E. & Stone,W. (2004). ‘Early Concerns of Parents of Children with Autistic and Nonautistic Disorders’, Infants & Young Children 17: 258–268.

Coonrod, E.E., Stone, W.L. (2005). Screening for Autism in Young Children. In Volkmar, F.R., Paul, R., Klin, A., Cohen, D. (Eds.) Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders. New York: Wiley & Sons.

Davidson, D. (Ed.). (2008). Beyond Fun: Serious Games and Media (Kindle Edition ed.): ETC Press.

Dawson, G., Meltzoff, A. N., Osterling, J., & Rinaldi, J. (1998). Neuropsychological correlates of early symptoms of autism. Child Development, 69, 1276–1285.

De Giacomo, A., & Fombonne, E. (1998). Parental recognition of developmental abnormalities in autism. European Child and Adolescent Psychiatry, 7, 131–136.

Dissanayake, C., & Crossley, S. A. (1996). Proximity and sociable behaviors in autism: Evidence for attachment. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 37, 149–156.

Ehlers, S., Gillberg, C., & Wing, L. (1999). A screening questionnaire for Asperger syndrome and other high-functioning autism spectrum disorders in school age children. Journal of Autism and Developmental Disorders, 29, 129–141.

Filipek, P. A., Accardo, P. J., Baranek, G. T., Cook, E. H., Jr., Dawson, G., Gordon, B., et al. (1999). The screening and diagnosis of autistic spectrum disorders. Journal of Autism and Developmental Disorders, 29, 439–484.

Fombonne, E. (1999). The epidemiology of autism: A review. Psychological Medicine, 29, 769–786.

Fombonne, E., Heavey, L., Smeeth, L., Rodrigues, L. C., Cook, C., Smith, P. G., et al. (2004). Validation of the diagnosis of autism in general practitioner records. BMC Public Health, 4. doi:10.1186/1471–2458–4–5.

Gillberg, C., Nordin, V., & Ehlers, S. (1996). Early detection of autism. Diagnostic instruments for clinicians. European Child and Adolescent Psychiatry, 5, 67–74.

Gilliam, J. E. (1995). Gilliam Autism Rating Scale. Austin, TX: ProEd.

Gilliam, J. E. (2001). Gilliam asperger’s disorder index. Austin, TX: Pro-Ed Inc.

Gilliam J. E. (2006). Gilliam autism rating scale (2nd ed.). TX: Pro-ed.

Goldberg, M. C., Lasker, A. G., Zee, D. S., Garth, E., Tien, A., & Landa, R. J. (2002). Deficits in the initiation of eye movements in the absence of a visual target in adolescents with high functioning autism. Neuropsychologia, 40, 2039–2049.

Goldberg, W. A., Osann, K., Filipek, P. A., Laulhere, T., Jarvis, K., Modahl, C., et al. (2003). Language and other regression: Assessment and timing. Journal of Autism and Developmental Disorders, 33, 607–616.

Győri, M. (2012). A tekintet-követéses módszertan alkalmazása a neurokognitív fejlődési zavarok diagnózisában: alapok és perspektívák. In K. Radványi (Ed.), A diagnosztika aktuális kérdései (pp. 23-40). Budapest: Magyar Pszichológiai Társaság.

Howlin, P., & Asgharian, A. (1999). The diagnosis of autism and Asperger syndrome: Finding from a survey of 770 families. Developmental Medicine and Child Neurology, 41, 834–839.

Karatekin, C. (2007). Eye tracking studies of normative and atypical development. Developmental Review, 27, 283–348.

Kemner, C., van Ewijk, L., van Engeland, H., and Hooge, I.T.C. (2008). Brief report: Eye movements during visual search task indicate enhanced stimulus discriminability in subjects with PDD. Journal of Autism and Developmental Disorders, 38 (3), 553-557.

Kliemann, D., Dziobek, I., Hatri, A., Steimke, R., and Heekeren, H.R. (2010). Atypical Reflexive Gaze Patterns on Emotional Faces in Autism Spectrum Disorders. The Journal of Neuroscience, 30(37), 12281-12287.

Klin, A., Jones, W., Schultz, R., Volkmar, F., Cohen, D. (2002). Visual Fixation Patterns During Viewing of Naturalistic Social Situations as Predictors of Social Competence in Individuals With Autism. Archives of General Psychiatry, 59, 809-816.

Klin, A., Jones, W., Schultz, R.T., & Volkmar, F.R. (2003). The Enactive Mind – from actions to cognition: Lessons from autism. Philosophical Transactions of the Royal Society, Biological Sciences, 358, 345-360.

Krug, D. A., Arick, J. R., & Almond, P. J. (1980a). Autism screening instrument for educational planning. Austin, TX: ProEd.

Krug, D. A., & Arick, J. R. (2003). Krug asperger’s disorder index. Austin, TX: Pro-Ed Inc.

Landa, R. J. (2008). Diagnosis of autism spectrum disorders in the first 3 years of life. Nature Clinical Practice Neurology, 4, 138–147.

Landry, R., & Bryson, S. E. (2004). Impaired disengagement of attention in young children with autism. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 45, 1115–1122.

Liversedge, S., Gilchrist, I. D., & Everling, S. (Eds.). (2011). The Oxford Handbook of Eye Movements. Oxford, UK: Oxford University Press.

Loh, A., Soman,T., Brian, J., Bryson, S., Roberts,W. Szatmari, P., Smith, I. & Zwaigenbaum, L. (2007). ‘Stereotyped Motor Behaviors associated with Autism in High-Risk Infants: A Pilot Videotape Analysis of a Sibling Sample’, Journal of Autism and Developmental Disorders 37: 25–36.

Luna, B., Doll, S. K., Hegedus, S. J., Minshew, N. J., & Sweeney, J. A. (2007). Maturation of executive function in autism. Biological Psychiatry, 61, 474–481.

Maestro, S., Muratori, F., Cesari, A., Cavallaro, M. C., Paziente, A., Pecini, C., et al. (2005). Course of autism signs in the first year of life. Psychopathology, 38, 26–31.

Mandell, D., Mayrali, M., Zubritsky, N. & Zubritskx, C. (2005). ‘Factors associated with Age of Diagnosis among Children with Autism Spectrum Disorders’, Pediatrics 116: 1480–1486.

Matson, J. L.,&Kozlowski, A. M. (2010). Autistic regression. Research in Autism Spectrum Disorders, 4, 340–345.

Matson, J. L., Boisjoli, J. A., &Wilkins, J. (2007). The Baby and Infant Screen for Children with aUtIsm Traits (BISCUIT). Baton Rouge, LA: Disability Consultants, LLC.

Matson, J. L., & González, M. L. (2007). Autism spectrum disorders –diagnosis – child version. Baton Rouge, LA: Disability Consultants, LLC, Translated into Italian, Chinese, Hebrew, and Japanese.

Minshew, N. J., Luna, B., & Sweeney, J. A. (1999). Oculomotor evidence for neocortical systems but not cerebellar dysfunction in autism. Neurology, 52, 917–922.

Mundy, P., Sigman, M. D., Ungerer, J. & Sherman, T. (1986). Defining the social deficits of autism: The contribution of non-verbal communication measures. Journal of Child Psychology and Psychiatry and Allied Disciplines, 27, 657-669.

Myles, B. S., Bock, S. J., & Simpson, R. L. (2000). Asperger syndrome diagnostic scale. Austin, TX: Pro-Ed.

Neisworth, J. T., Bagnato, S. J., Salvia, J., & Hunt, F. M. (1999). TABS manual for the Temperament and Atypical Behavior Scale. Baltimore: Paul H. Brookes.

Noterdaeme, M. & Hutzelmeyer-Nickels, A. (2010). Early symptoms and recognition of pervasive developmental disorders in Germany. Autism Vol. 14(6) 575–588.

Osterling, J. & Dawson, G. (1994). Early recognition of children with autism: a study of first birthday home videotapes. Journal of Autism and Developmental Disorders, 24, 247-257.

Osterling, J. A., Dawson, G., & Munson, J. A. (2002). Early recognition of 1-year-old infants with autism spectrum disorder versus mental retardation. Development and Psychopathology, 14, 239–251.

Pelphrey K.A., Sasson N.J., Reznick J.S., Paul G, Goldman B.D., Piven J. (2002). Visual scanning of faces in autism. J Autism Dev Disord 32:249 –261.

Phillips, W., Baron-Cohen, S., & Rutter, M. L. (1992). The role of eye-contact in goal detection: Evidence from normal infants and children with autism or mental handicap. Development and Psychopathology, 4, 375–384.

Ritterfeld, U., Cody, M., & Vorderer, P. (Eds.) (2009). Serious Games: Mechanisms and Effects. New York: Routledge.

Robins, D. L., Fein, D., Barton, M. L., Green, J. A., Kleinman, J., & Dixon, P. (2002). The MCHAT: An American modification of the CHAT detects autism at age 2. Paper presented at the World Association of Infant Mental Health, Amsterdam.

Rutter, M., Bailey, A., & Lord, C. (2003). SCQ: The Social Communication Questionnaire. Manual. Western Psychological Services: Los Angeles, CA.

Sasson, N., Turner-Brown, L., Holtzclaw, T.N., Lam, K.S.L., and Bodfish, J. (2008). Children with autism demonstrate circumscribed attention during passive viewing of complex social and nonsocial picture arrays. Autism Research, 1(1), 31-42.

Schopler, E., Reichler, R. J., & Renner, B. R. (1988). The Childhood Autism Rating Scale (CARS). Los Angeles: Western Psychological Services.

Scott, F. J., Baron-Cohen, S., Bolton, P., & Brayne, C. (2002). The CAST (Childhood Asperger

Syndrome Test): Preliminary development of a UK screen for mainstream primary-school-age

children. Autism: International Journal of Research and Practice, 6, 9–31.

Schopler, E., Bourgondien, M.E.V., Love, S.R., Wellman, G.J. (2010). Childhood Autism Rating Scale – Second Edition (CARS-2). Pearson.

Senju, A., Southgate, V., Miura, Y., Matsui, T., Hasegawa, T., Tojo, Y., Osanai, H., Csibra, G. (2010): Absence of spontaneous action anticipation by false belief attribution in children with autism spectrum disorder. Developmental Psychopathology, 22, (2), 353-60.

Senju, A., Southgate, V., White, S., Frith, U. (2009): Mindblind Eyes: An Absence of Spontaneous Theory of Mind in Asperger Syndrome. Science, 325, 5942, 883-885.

Siegel, B., & Hayer, C. (1999). Detection of autism in the 2nd and 3rd year: The Pervasive Developmental Disorders Screening Test (PDDST). Poster presented at the biennial meeting for the Society for Research in Child Development, Albuquerque, NM.

Sigman, M., Kasari, C., Kwon, J., & Yirmiya, N. (1992). Responses to the negative emotions of others by autistic, mentally retarded, and normal children. Child Development, 63, 796–807.

Smith, T., Groen, A., & Wynn, J. (2001). Randomised trial of intensive early intervention for children with pervasive developmental disorder.American Journal of Mental Retardation, 105, 269–285.

Snow, M. E., Hertzig, M. E., & Shapiro, T. (1987). Expressions of emotion in young autistic children.

Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 26, 836–838.

Stefanik, K. (2005). Iskoláskorra vonatkozó prognózis kérdése autizmusban – a korai képességmintázatok és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe, Doktori (PH.D.) Disszertáció, ELTE, Pszichológia Doktori Iskola, Kognitív Fejlődés Program, Budapest. (letöltve: 2013.08. 20.) http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/2007/stefanik.pdf

Stone, W. L., Coonrod, E. E., & Ousley, O. Y. (2000). Screening Tool for Autism Two-Year-Olds (STAT): Development and preliminary data. Journal of Autism and Developmental Disorders, 30, 607–612.

Sullivan, M., Finelli, J., Marvin, A., Garrett-Mayer, E., Bauman, M., & Landa, R. (2007). Response to joint attention in toddlers at risk for autism spectrum disorder: A prospective study. Journal of Autism and Developmental Disorders, 37, 37–48.

Swinkels, S. H. N., Dietz, C., van Daalen, E., Kerkhof, I. H. G. M., van Engeland, H., & Buitelaar, J. K. (2006). Screening for autistic spectrum in children aged 14 to 15 months. I: The development of the Early Screening of Autistic Traits Questionnaire (ESAT). Journal of Autism and Developmental Disorders, 36, 723–732.

Takarae, Y., Minshew, N., Luna, B., & Sweeney, J.A. (2004a). Oculomotor abnormalities parallel cerebellar histopathology in autism. Journal of Neurology and Neurosurgery &Psychiatry, 75, 1359–1361.

Takarae, Y., Minshew, N., Luna, B., Krisky, C.M., and Sweeney, J.A. (2004b). Pursuit eye-movement deficits in autism. Brain, 127 (Pt 12), 2584-2594.

Van der Geest, J. N., Kemner, C., Camfferman, G., Verbaten, M. N., & Van Engeland, H. (2001). Eye movements, visual attention, and autism: A saccadic reaction time study using the gap and overlap paradigm. Biological Psychiatry, 50, 614–619.

Watt, N.,Wetherby, A., Barber,A. & Morgan, L. (2008). ‘Repetitive and Stereotyped Behaviors in Children with Autism Spectrum Disorders in the Second Year of Life’, Journal of Autism and Developmental Disorders 38: 1518–1533.

Werner E., Dawson, G., Osterling, J. & Dinno, N. (2000). Brief report: recognition of Autism Spectrum Disorder before one year of age: a retrospective study based on home videos. Journal of Autism and Developmental Disorders 30(2), 157-162.

Werner, E., & Dawson, G. (2005). Validation of the phenomenon of autistic regression using home videotapes. Archives of General Psychiatry, 62, 889–895.

Wetherby, A. M., Woods, J., Allen , L., Cleary, J., Dickinson, H., Lord, C. (2004). Early Indicators of Autism Spectrum Disorders in the Second Year of Life. Journal of Autism and Developmental Disorders 34(5), 473-493.

Wetherby, A. M., & Prizant, B. (2002). Communication and symbolic behavior scales developmental profile – first normed edition. Baltimore: Paul H. Brookes.

Wetherby, A. M., Yonclas, D. G., & Bryan, A. A. (1989). Communicative profiles of preschool children with handicaps: Implications for early identification. Journal of Speech and Hearing Disorders, 54, 148–158.

World Health Organisation (1993). The ICD-10 classification of mental and behaviour disorders: Diagnostic criteria for research. Geneva: WHO.

Worley, J. A., Matson, J. L. (2011). Diagnostic Instruments for the Core Features of ASD. In Matson, J.L. & Strumey, P. (Eds.) International Handbook of autism and Pervasive Developmental Disorders (pp. 25-36).