2. Kutatási nyomvonal kijelölése

  2. Kutatási nyomvonal kijelölése


2. Kutatási nyomvonal kijelölése

Tegyük fel, hogy meg szeretnénk vizsgálni az alábbiakat: igaz-e, hogy az elsőéves, felsőoktatásban először jelenlévő egyetemi hallgatók egy adott pszichológiai teszten eltérő eredményeket érnek el, mint a frissen diplomaszerzés előtt álló (legalább 5 éves képzés után lévő) hallgatók.

Először tisztáznunk kell, hogy a kutatásunk alkalmas-e arra, hogy ezt az eljárást azonos populáción végezzük el: nevezetesen, ugyanazon egyedeket első és ötödéves korukban egyaránt megkérdezzük? Miután ennek átfutása minimálisan is 5 év, ezért ez egy műhelymunkában, szakdolgozatban is lényegében elképzelhetetlen, hiszen az egész kísérlet lényegesen hosszabb ideig tartana, mint amennyi rendelkezésre áll.

Ebből következően azt tudjuk csak vizsgálni, hogy az egy-egy szakon tanuló első és ötödéves diákok (különböző szakokon, esetleg még demográfiailag is megbontott körülmények között, tehát például külön kezelve a fővárosi és a vidéki városi felsőoktatásban szereplő hallgatókat) között tapasztalhatók-e eltérések?

Jelen helyzetben azt feltételezzük, hogy egy jól kiválasztott teszttel dolgozunk. Figyelnünk kell arra, hogy kellően nagy mintát tudjunk venni 1-1 adott szakról – és nyilván minden szakon el kell érnünk az első és ötödéves hallgatókat egyaránt.

Szintén a tervezés fázisában kell arra is gondolnunk, hogy ha a kiválasztott tesztünket bizonyos demográfiai jellemzők befolyásolják (nem, életkor, lakóhely, családi állapot), akkor erre nézve is rögzítenünk kell majd az adatokat.

A vizsgálati eszközünk – feltételezésünk szerint – egy bemért, ismert kérdőív, melynek 3 skálája van. Az első skála/változó a mérőeszközt megalkotók szerint normális eloszlásúként kezelhető, továbbá tudjuk, hogy az életkorra érzéketlen (legalábbis a mi életkori populációnkban), lakóhelyre és családi állapotra szintén, azonban a férfiak és a nők között lényeges eltérések vannak.

A tesztet bemérő kutatók szerint a második skála/változó egy 5 fokozatú skálaként értelmezendő, melynek 5 kategóriája a nagyon alacsonytól a nagyon magas értékig skálázott, kategorizált (ordinális változó).

A harmadik skála/változó 3 célkategóriát tartalmaz, tipológiát definiál, melyek között semmifajta alá- vagy fölérendeltségi viszony nem adható meg (nominális skála).