A lakóhelyek közötti eltérések ismét az évfolyam és a nem közötti különbségekkel analóg eljárás – így ebben az esetben is elegendő csak cserélni.

Ráadásul a hipotéziseink között csak az szerepel, hogy a harmadik változó esetében találhatunk-e különbséget. Gyakran előfordul azonban, hogy menet közben változtatásokat hajtunk végre a hipotéziseinkben – így lesz ez most is. Amint láttuk, nem kerül érdemben túlságosan nagy munkába, hogy ha már a harmadik változót teszteljük, az első két változó esetében is megvizsgáljuk, vannak-e különbségek.

Cseréljük le tehát a megfelelő csoportosító változót a lakóhely / képzési hely változóra. A végső SYNTAX az alábbi lesz:

Miután most már harmadszor hajtjuk végre ugyanazt a cserét, érdemes egy észrevételt tennünk. Bár adhatta volna magát másként is, mégis: mind az évfolyam, mind a nem, mind pedig a lakóhely esetében a legegyszerűbb 1-es és 2-es kódot alkalmaztuk. Miután ezek nominális változók, tetszőleges értékeket adhattunk volna. Azonban most már látszik, hogy ha következetesen ragaszkodni tudunk a teljesen általánosnak nevezhető 1-2, vagy akár 0-1 kódokhoz, úgy a SYNTAX használata során csak a változók neveit kell cserélgetnünk – a mögöttük lévő kódokat nem, hiszen azok végig azonosak maradnak!