Vegyük sorra, hogy e kérdések megválaszolásához a meglévő változólistánk alkalmas-e.

1) A két évfolyamot szeretnénk összehasonlítani 3 skálaváltozó esetén. Miután az évfolyamokat rögzítjük, illetve a skálaváltozókat meghatározzuk, ezt az első hipotézist, kérdést, reményeink szerint meg tudjuk válaszolni.

2) A nem változó esetén a 3 skálaváltozó szintén kiszámításra, rögzítésre kerül, így további változók felvételére nem lesz szükségünk.

3) A képzési típusokat rögzítjük. Fontos azonban figyelembe vennünk, hogy minél több szakkal dolgozunk, annál jobban figyelnünk kell arra, hogy kellő létszámú részminta álljon rendelkezésünkre (csoportonként érdemes legalább 20 fős részmintát számítani). Így érdemes lehet a kutatás ezen fázisában rögzíteni, hogy milyen szakok kerülnek majd kutatásunk fókuszába.

4) A lakóhelytípus (egészen pontosan, hogy fővárosi vagy vidéki városi egyetemre jár az illető) rögzítésre kerül, tehát ezt a kérdést várhatóan meg tudjuk válaszolni.

5) Az életkor nem mutat érdemi különbségeket, de mégis: intervallum-típusként kezelhető. Fontos tehát tudnunk, hogy amennyiben ezt a kérdést szeretnénk vizsgálni, úgy az életkort nem szabad övezetesíteni – viszont akár a születési időpontjaikkal is lehet az egyedek értékeit rögzíteni, bár ebben az esetben nekünk kell kiszámítani az életkorukat.

6) A szakirodalom áttekintése után megfogalmazott hatodik kérdésünk azt vetíti előre, hogy valamifajta tanulmányi teljesítményt , eredményt figyelembe kell vennünk e kérdés megválaszolásához. Azonban jelenleg nem rögzítünk ilyet, tehát itt új változó (esetleg változók) felvételére van szükség.