Ahogy azt már említettük, az elemzési kérdésektől lényegében függetlenül fogjuk ezt a részfejezetet elvégezni, hiszen a leíró statisztikák mindenképpen szükségesek a munkánk során.

A diszkrét változókra gyakorisági vizsgálatokat fogunk kérni, a folytonos változókra különböző paramétereket és normalitás-vizsgálatot is.

4. ábra

A diszkrét változókra (beleértve a második pszichológiai skálát, mely ordinális skálájú) kérni fogunk egy gyakorisági vizsgálatot, melyben a gyakoriság, relatív gyakoriság és kumulatív gyakoriság kerül kiszámításra. Kérhetünk a CHARTS gomb megnyomása után ábrázolást is, de ettől el lehet tekinteni, hiszen egy 2-3 értékű változó esetén egy kördiagram nem informatívabb egy táblázatnál.

Ami azonban fontosabb ennél: a PASTE gomb megnyomásával mindezt a SYNTAX-ablakba írja a program számunkra (nem futtatja, csak a parancssort menti), így dokumentálva, hogy elemzési rutinunk első lépése a diszkrét változókra vonatkozó leíró statisztikák lesznek.

A második lépés a folytonos változókra vonatkozik, melyben két rutinra is szükségünk lesz: először a leíró statisztikákat, paramétereket fogjuk kikérni – majd utána a normalitás-vizsgálatot.

5. ábra

A fenti beállítások mellett minden szükséges paramétert listázni fogunk (az utolsó táblarészletet az OPTIONS gomb megnyomásával tudjuk elérni), majd ugyanúgy PASTE parancs kiadásával tudjuk a SYNTAX-ablakba menteni a beállításainkat.

A normalitás-vizsgálatot szintén kérhetjük ezekre a változókra (bár a kor esetében nem sok hasznát fogjuk venni, illetve a második, ordinális skálájú pszichológiai változó esetén sem indokolt, hiszen azt eleve nem kezeljük normális eloszlású változóként). Ettől függetlenül a számítás nem árthat – legfeljebb nem használjuk fel az eredményeit az eljárásunknak.

6. ábra

A PASTE gomb megnyomásával ezt is mentjük a SYNTAX-ablakba – és ezzel a leíró statisztikák mentése meg is történt, azaz rátérhetünk a kutatási kérdések megválaszolására.