A kutatás jelen fázisában – függetlenül attól, hogy milyen elképzeléseink, hipotéziseink vannak – a változók listájával már tudunk dolgozni. Érdemes is elkezdeni magunk számára felvezetni, hogy milyen változókkal, milyen mérendő jelenségekkel lesz dolgunk a kutatás során.

1. táblázat: Kiindulási változólista, névvel és mérési szinttel

A felvett változók mérési szintjét több okból is érdemes folyamatosan nyilvántartanunk. Az első ok: adatrögzítési szempontból közel sem mindegy, hogy például hány karaktert tartunk fenn számukra egy rögzítő programban (az azonosító esetében, ha számmal jelezzük, akkor 1000 fős felmérésnél elegendő összesen 3 karaktert fenntartani, míg ha jeligével dolgozunk, akkor akár 25-50 karakternyi helyet is biztosítanunk kell a rögzítéshez).

A második ok ennél lényegesen fontosabb az elemzés szempontjából, nevezetesen: a változók mérési szintje befolyásolja, hogy milyen elemzési technikákat vonultathatunk fel.

1. ábra

Egy nominális változó elemzését a gyakoriságokon keresztül tudjuk megfogni – míg egy ordinális skálájú változó esetén már különböző sztochasztikus együttjárások, eltérések felmérése is lehetséges. Egy normális eloszlású változó esetében a hagyományos eljárások kerülnek előtérbe, míg ha azt tudjuk egy változóról, hogy folytonos (de a normalitása nem garantált), akkor a hagyományos kapcsolatokon túl a monoton kapcsolatok is előkerülhetnek.

Vegyük észre: a kutatási tervünk jelen állapotában az elemzések nagy része már előre látszik. Ennél azonban fontosabb, hogy milyen kérdésekre keressük a válaszokat. Ahhoz, hogy a kutatási tervünkben ennél tovább tudjunk lépni, meg kell fogalmaznunk azokat a kérdéseket, melyeknek egy jelentős részét természetesen a szakirodalom áttekintése inspirálja (tehát a kutatásunk azon fázisa, mely a szakirodalom ide vágó fejezeteinek áttekintését jelenti, semmiképpen sem hagyható ki)!