A kutatási terv egyik legfontosabb szakmai része, hogy megfogalmazzuk azokat a kérdéseket, melyekre a kutatásunk során válaszokat szeretnénk kapni. Nagyon fontos, hogy ezen a ponton egyáltalán nem szükséges tökéletes szakmai precizitással, cizelláltan megfogalmazott kérdés- vagy hipotézis-listával rendelkeznünk. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a kérdéssel kapcsolatos szakirodalmat ismerjük, mivel így tudjuk biztosítani, hogy: 1. ne legyen „gagyi” a kérdésfeltevésünk, 2. valóban releváns kérdéseket tegyünk felés 3. megőrizzük a szakmaiságot (azaz ne a saját előfeltevéseinkből dolgozzunk)

Mindennek nyomán a jelen példában vizsgálati feltételezéseink legyenek az alábbiak:

1) Az elsős és végzős diákok 3 skálán/változón mért értéke között vannak-e eltérés?

2) A férfiak és nők 3 skálán/változón mért értéke között tapasztalunk-e különbségeket?

3) A különböző képzési típusokban végző diákok eltérő viselkedést mutatnak-e az első két skála/változó esetén?

4) A lakóhelytípus mutat-e összefüggést a harmadik skálával/változóval?

5) Az első pszichológiai skála/változó mutat-e valamilyen együttmozgást az életkor változásával?

6) A jobb tanulmányi átlag mutat-e összefüggést az első pszichológiai skálával/változóval?

E fenti 6 kérdésre szeretnénk választ kapni. Nem tagadhatjuk, hogy a vizsgálat során (pl. interjúk hatására, vagy további szakirodalmi áttekintések nyomán) adódhatnak még további kérdések. Ezek azonban problémákat is felvethetnek, hiszen könnyen megeshet, hogy a vizsgálati módszertanunk alkalmatlan lesz arra, hogy ezekre a kérdésekre választ adjon – és menet közben már nem lesz időnk változtatni. Így ezektől a helyzetektől most (természetesen kicsit nagyvonalúan) eltekintünk.