A tanulmányi teljesítmény meghatározása közel sem egyértelmű feladat. Az elsőévesek esetében nem áll rendelkezésünkre érdemi egyetemi előmenetelt mutató, stabilnak tekinthető (vagy annak bemért) érdemjegy-lista, így adott lehet például az érettségi érdemjegyek használata, alkalmazása.

Másik oldalról az ötödévesek érettségi érdemjegyei az egyetemi teljesítményükkel nem feltétlenül mutatnak összefüggést.

Itt el is tekintünk attól a problémától, hogy bizonyos egyetemi szakokra felvettek mind jeles végeredménnyel zártak (adott esetben akár több nyelvvizsgával), tehát közöttük ilyen alapon nehéz is lenne érdemi eltéréseket keresni.

Ennek következtében az alábbi eljárást fogjuk alkalmazni: tegyük fel, hogy a felmérést a második félévben tudjuk végrehajtani – és tanulmányi eredményként mind az elsős, mind a végzős évfolyamon az utolsó befejezett féléves tárgyak átlagát fogjuk rögzíteni.

2. táblázat: Új változó alkalmazása a felmérésben

Jelen állapotban összeállt, hogy milyen változókra van szükségünk. Mindezek alapján úgy tűnik, a számunkra fontos, releváns kérdéseket így várhatóan meg tudjuk majd válaszolni.

Az adatok felvétele a kutatás jelen fázisában még közel sem történt meg: maximum egy kérdőívvel rendelkezünk (mondjuk papír alapon), melyben azonban azonosítani tudtunk minden számunkra fontos és szükséges változót.

Ebből viszont az is következik, hogy a felméréshez szükséges rögzítő felületet, adattáblát már létre tudjuk hozni.