A témafeldolgozás minden alkalommal egy bevezető gyakorlattal indul, mely az általános tájékozódást szolgálja, másrészt segít abban, hogy a felhasználó felmérje, mennyire ismeri az adott témát, és milyen új információkhoz juthat majd a továbbiakban. Ezt rendszerint három, linkkel elérhető, konkrét internetes oldal bemutatása követi, majd gyakorló feladatok következnek, melyek részben megismertetnek az adott oldal legfontosabb értékeivel, részben pedig ötleteket adnak az oldal anyagának nyelvórai felhasználásához. Egyes témák feldolgozásánál gyakorló tanárokkal készített interjúk, valamint órafelvételek, esetenként játékos, interaktív gyakorlatok segítik a megértést. Találkozhatunk még osztálytermi tippekkel is, amelyek könnyen megvalósítható gyakorlati ötleteket kínálnak, ill. egyes témákhoz letölthető feladatlapok is rendelkezésedre állnak, amiket akár változtatás nélkül is felhasználhatunk, kipróbálhatunk a nyelvoktatás során.

Az egyes modulok a következő ismereteket ölelik fel:

A „Technikai ismeretek” rész csupán kiegészítő jellegű, mely technikai háttérként szolgál a szakmódszertani ismeretekhez. Olvashatunk benne az internet felépítéséről és jellemzőiről, a webes kommunikáció sajátosságairól, a különféle programok kezelésének módjáról, valamint arról, hogy milyen módon juthatunk információkhoz és letölthető segédletekhez az interneten keresztül.

A „Felkészülés a tanórára” című egység keretében bemutatott oldalak on-line szakkönyvtárakat mutatnak be, valamint a legfontosabb elektronikus formában megjelenő módszertani szaklapokat, és megismertetnek egyes fontos, ingyenesen letölthető segédletekkel a nyelvórához kapcsolódóan: pl. feladatlap- és interaktív feladatgyártó szoftverek. Emellett képet kaphatunk azokról a szakmai kommunikációs lehetőségekről, amelyek révén a világ más tájain élő tanárkollégákkal kapcsolatba kerülhetünk.

A „Nyelvtanítás” című egység olyan honlapokat mutat be, melyeket a tanórán közvetlenül felhasználhat a nyelvtanár. Az országismereti anyagok körében a német történelem, társadalom, irodalom, művészet, valamint a hétköznapi szokások és az ünnepek témaköre kapott helyet. A készségfejlesztésen belül önálló témaként jelenik meg a szókincsfejlesztés, az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás, valamint a nyelvtan tanítása. A modul anyaga bevezet az interaktív tesztek, a nyelvi játékok és rejtvények, valamint a nemzetközi internetes projektek világába, és internetes segédleteket gyűjt egybe a különféle típusú nyelvvizsgákra való felkészüléshez.

Az „Osztálytermi munka” című egység összefoglalja a számítógépes nyelvóra megfelelő tervezéséhez, kivitelezéséhez kapcsolódó ismereteket. A fejezetek bemutatják, hogy milyen típusú tanítási órák építhetők az internet használatára. Kitérnek a tanulásszervezés sajátos kérdéseire, s áttekintik a számítógépteremben használható hagyományos, illetve digitális segédeszközöket. Ötleteket adnak ahhoz, hogyan fejleszthetők a digitális környezet segítségével a diákok önálló tanulási képességei, ill., hogy hogyan értékelhetjük megfelelően a diákok digitális tanulási környezetben nyújtott teljesítményeit.

A CD-ROM feldolgozására tanóra keretén belül is van mód, melyre az „Internet a nyelvoktatásban” c. szakszeminárium biztosítja a legjobb kereteket, de egyes részeit a szakmódszertani vagy a tanításkísérő szemináriumokon is érdemes kézbe venni, és mivel a tananyag önálló feldolgozásra íródott, kiegészítésként, otthoni munkára is kiválóan felhasználható. A tanórai és az otthoni munkavégzés irányítására használhatók fel a CD-ROM-hoz készített, célcsoportonként/egyénenként módosítható feladatlapok² .

Bár a felhasználó hallgatók egyértelműen hasznosnak ítélték meg a tananyagot, az internet dinamikus fejlődése következtében égetően szükségessé vált az anyag aktualizálása (esetlegesen elavult linkek cseréje), ill. tartalmának bővítése (pl. új, Web2.0-ás tartalmakkal), melyet lehetőleg még a 2012-es év során megpróbálunk megvalósítani – reményeink szerint az azonos kiadónál megjelent, angol tanároknak készített tananyaggal közös kiadásban.

3.2. „Informatikai eszközök az idegen nyelv oktatásában” c. tanári kézikönyv

(Kárpáti – Dringó–Horváth 2003) A kézikönyv és a mellékleteként megjelenő CD-ROM -természetesen a teljesség igénye nélkül- bemutatja, és praktikus példákkal illusztrálja, alátámasztja a kommunikációs és információs technológiák felhasználási lehetőségeit az idegen nyelv oktatásában, így nyújtva gyakorlati segítséget ezen új technológiák használatához a nyelvoktatásban. Bár a kézikönyv anyaga angol és német nyelvtanárok közreműködésével készült, bátran mondhatjuk, hogy bármely idegen nyelv tanításánál, és így természetesen a nyelvszakos tanárok képzésénél is, hasznosan forgatható. A segédanyag használatával a tanárszakos hallgatók megismerkedhetnek a nyelvtanításban hasznos informatikai eszközökkel és alapvető alkalmazási lehetőségeikkel, melyeket akár a leírt óravázlatok alapján és a mellékelt anyagok segítségével, valamint akár további ötletektől vezérelve ki is próbálhatnak a szakmai gyakorlat során.

Annak érdekében, hogy a kézikönyvet felhasználó (leendő) nyelvtanárok teljes képet kapjanak arról, hogyan, milyen formában valósultak meg az itt leírt számítógépes nyelvórák, a kötet elején néhány tanmenetet találhatunk. Ezek röviden beszámolnak a kísérleti év során megtartott valamennyi óráról, így világosan látszik, hogyan integrálta a tanár az egyes KIT-es órákat a tanmenetbe.

A kötetben szereplő óravázlatok olyan német és angol nyelvórák dokumentálásaként jöttek létre, melyeken valamilyen formában felhasználták a kommunikációs és információs technológiákat. Az órákat leíró tanárok a kutatás alatt, vagy korábban megismert kedvenc eszközeik különböző felhasználásmódjait próbálták meg minél részletesebben, lehetőleg képekkel is illusztrálva bemutatni. Találkozhatunk kész szoftverek (nyelvtanításhoz készült CD-ROM-ok) és szerzői szoftverek (önálló, interaktív feladatok gyártását lehetővé tevő programok) felhasználási lehetőségeivel, de ötleteket kapunk alapprogramok, mint pl. az MSWord és MSPowerPoint, ill. különféle internetes oldalak, vagy e-mail-projektek felhasználásához is.

Az óravázlatokhoz kapcsolódó megjegyzések rovatban a tanár az óra eredményességéről ír, és arról, milyen más módon lehetne megtartani az adott órát. A variációk különböző kiegészítéseket, ötleteket tartalmazhatnak arra vonatkozólag, ha más technikai előképzettségű vagy a leírtaktól eltérő nyelvi szintű tanulókkal dolgozunk, ill. ha az órát más számítógépes környezetben, egyéb használható taneszközökkel tarjuk meg. Néhány óraleírás mellékleteként megtalálhatjuk a felhasznált feladatlapokat ill. egyéb fénymásolt anyagokat, valamint néhány esetben a mellékelt CD-ROM tartalmazza a tanár által gyártott számítógépes feladatokat, prezentációkat is.

Azáltal, hogy egyes órák megtartásához minden szükséges segédanyag rendelkezésre áll, az ismertetet tananyagnak leginkább a gyakorlati alkalmazhatóság szemléltetésében és az esetleges kipróbálásban nyújt kíváló segítséget, hiszen az e téren gyakorlatlanabb kistanár egy már kipróbált, részletesen leírt óravázlat, és teljes anyaga felhasználásával teheti meg az első lépéseket az informatikai eszközök nyelvórai alkalmazása felé. Sajnos a kézikönyv 2003-as megjelenése óta nem nyílt lehetőség az anyagok aktualizálására, ill. az azóta megjelenő új eszközök, alkalmazások integrálására, jóllehet a tananyag hosszú távú felhasználása céljából ez egyre inkább elengedhetetlenné válik majd.

3.3. „Schule im Wandel/A változó iskolák”-módszertani kurzus a Moodle oktatási keretrendszerben.

A szóban forgó tananyagot a COMENIUS támogatással indított „Schule im Wandel/A változó iskolák” elnevezésű nemzetközi projekt keretében fejlesztette ki a Goethe-Intézet 2010-ben, és a Moodle távoktató keretrendszerben érhető el (vö. Würffel–Padros 2011).³

Ez egy videófelvételekre épülő továbbképzési anyag a tanárképzésben résztvevők, ill. a tanártovábbképzés számára. A tananyag a modern társadalmak iskolákkal / tanárokkal szemben támasztott követelményeit (mint pl. a megfelelő oktatás-informatikai és média-kompetencia, az önálló tanulás fejlesztése vagy az új tanári és tanulói szerepvállalások) kívánja kreatív, úttörő módon feldolgozni. Három nagy témakör köré csoportosul az ismeretanyag, melynek mindegyike négy alpontot dolgoz fel:

• Iskolai fejlesztések
• Az iskola arculatai
• Változások az iskolában
• Új tanári szerepkörök/feladatok
• Az iskola jövőképe
• Oktatás
• A nyelvtanulás kezdő lépései
• Tartalomalapú nyelvoktatás
• Projektmunka a nyelvoktatásban
• Tanulás a tanításon keresztül
• Pedagógiai koncepciók és projektek
• kompetencia alapú oktatás
• többnyelvűség támogatása
• a tanulók felelősségvállalása az iskolában
• az iskola kereteinek kitágítása - együttműködési projektek

A kurzus jelentősége a téma szempontjából abban rejlik, hogy a „learning by doing“ motto alapján lehetőség van a modern didaktikai tartalmak újszerű, digitális környezetben való elsajátítására. Az egyes filmfelvételek és kapcsolódó anyagok (interaktív feladatok, leírások, cikkek) egyéni feldolgozása után a tananyag mélyebb átgondolása és megvitatása a kurzus résztvevőivel közösen zajlik, valamely kommunikációra-kooperációra épülő feladat során.

Az önálló feladatmegoldás során jellemzően szövegek (szakcikkek, elemzések) és videók (40 filmrészlet készült a projekt keretében!) állnak a résztvevők rendelkezésére, melyekhez egyénileg megoldható interaktív feladatok, ill. a kurzus tutorának elküldhető, un. beküldendő feladatok kapcsolódnak, az olvasott/látott információk mélyebb megértésének, rendszerezésének érdekében.

A kooperációs tevékenységek során elmélyül, ill. további szempontokkal bővül az egyéni ismeretanyag. Az itt leggyakrabban előforduló eszközök a következők:

• Wiki: a felhasználás célja többnyire a közös tudásbázis építése, információk összegyűjtése/rendszerezése;
• Fórum: kommunikációra, vélemény- és tapasztalatcserére szolgál, kisebb és nagyobb résztvevői csoportokban egyaránt jól használható;
• Chat: előzetes időpont-egyeztetéssel létrejövő szinkrón kommunikáció szóban és/vagy írásban, főként kisebb csoportoknál használható a gyors véleménycsere, kommunikáció érdekében (pl. projektmunkák megbeszélésénél);
• Adatbázis: lehetővé teszi, hogy különböző fájlformátumú digitális tartalmakat töltsenek fel a résztvevők, és kommentálják is a beérkező munkákat, tehát az egyes témakörökhöz kapcsolódó produktumok bemutatására és értékelésére szolgál.

A kurzus alapelve az „építőkocka-rendszer” (Würffel–Padros 2011: 15; Dringó-Horváth 2012b), mely lehetővé teszi, hogy a tartalmakat és tevékenységeket szabadon rendezzük össze az adott célcsoportnak, tanulói céloknak megfelelően. A flexibilitást az is növeli, hogy a kurzus tananyaga több felhasználási módban is feldolgozható: elkészültek és a projekt weboldaláról pdf fájlformátumban letölthetőek a hagyományos oktatási formához használható tananyagok, a digitális, Moodle-keretrendszerben elérhető anyagok felhasználásakor pedig szabadon variálható a találkozások és az online szakaszok száma, ill. sorrendje.

A projekthez kapcsolódó tutor-képzés 2011 márciusától júniusáig zajlott, melynek során minden résztvevő országból (Közép-Kelet-Európai régió) 1-3 delegált sajátította el a tananyag tartalmának és feldolgozásának lehetőségeit (offline, online, ill. kevert tanulási formájú -blended-learning- felhasználáshoz).

Ezt követte az ismeretanyag implementálása a kiválasztott képzési területe(ke)n a résztvevő országokban, a helyi Goethe-Intézetek irányításával. A magyarországi implementáció során 2011/12-ben négy kurzus megtartására nyílt mód (Dringó-Horváth 2012b):

• két kurzus a KRE BTK némettanárképzésében (egy az alapképzésben, 10 tanóra terjedelemben, egy pedig a levelező képzésben, 20 tanóra terjedelemben, mindkét kurzus blended-learning formában),
• egy kurzus a PTE (Pécsi Tudományegyetem) Német szakán (szakmódszertani szeminárium keretében, 30 tanóra terjedelemben, blended-learning formában),
• egy pedig a GI nyári tanártovábbképzései során (30 tanóra terjedelemben, offline formában) került megrendezésre.

A KRE-n tartott mindkét kurzus alapvetően nagyon pozitív fogadtatásban részesült a hallgatók részéről, bár mindkét esetben voltak nehézségek, megoldandó problémák, melyek főként az új, még az alapszakos, fiatal hallgatók számára is sokszor ismeretlen tanulási környezetből és kultúrából adódtak. Különösen nagy nehézséget okozott a résztvevőknek az időbeosztás, hiszen az online tanulási forma, melyben a tananyagok és a tanár/diáktársak flexibilisen, helytől és időtől függetlenül elérhetőek, hátránnyá is válhat, amennyiben nincs mögötte tudatosan vállalt, felelősségteljes tanulási szándék. Ez főként a közösen elvégzendő feladatoknál okozott problémát, hiszen nehéz együttműködni, ha a csoport tagjai nem, vagy egészen más időközönként járulnak hozzá a közös tevékenységhez. Az újfajta, önálló feladat-feldolgozáson túl a kommunikációra, kooperációra épülő tanulási formából idővel egyre nagyobb jártasságot szerezett hallgatók arról számoltak be, hogy a tanulás hatékonysága ezzel azonos arányban nőtt. A modern szakpedagógiai ismeretek (új tanári szerepek, nyitott munkaformák) elsajátításán túl egyértelműen nagyra értékelték a résztvevők az új, digitális taneszközök, munkaformák megismerését, melyeket mindenképpen hasznosnak éreztek saját nyelvoktatásuk szempontjából (Dringó–Horváth 2012b).

Hasonló tapasztalatokról adtak számot az egyes országok képviselői a Goethe Intézet által a Közép-Kelet-Európai régió számára szervezett projekttalálkozón (2012 aug. 19-25, Bonn). A beszámolókból kiderül, hogy a résztvevő országokban szintén szokatlanul újnak mondható ez a tanulási forma a némettanárképzésben ill. –tanártovábbképzésben, így a kurzusok nagyobb számban indultak egy bevezető, személyes találkozással, az új munkaforma és a Moodle-munkafelület könnyebb elsajátítása érdekében. Ezeket aztán egy vagy több, online- ill. személyes tanulási szakasz követte. A résztvevő országok képviselői a fellépő nehézségek, és lehetséges kiküszöbölésük megvitatásán túl abban is megállapodtak, hogy az egyes célcsoportoknak megfelelően országonként és közösen is továbbfejlesztik majd a tananyagot, így a közeljövőben a némettanárképzés számára várhatóan még hasznosabb, a magyarországi akkreditációs előírásokat jobban szem előtt tartó tananyaggá válik majd a kurzus. Fontos lenne továbbá ezen releváns tartalmak minél szélesebb körben való megjelentetése a magyarországi képzőhelyeken, melynek érdekében a budapesti Goethe Intézet tervei között szerepel egy, az anyaghoz kapcsolódó továbbképzés német szak-didaktikusok számára. Ezen mind a tananyag tartalmát, mind pedig az online, ill. blended-learning módú oktatás, tutorálás mikéntjét is elsajátítanák a résztvevők.

3.4. Internetes audio-eszközök használata.

Az interneten elérhető eszközök és szolgáltatások száma napról-napra bővül, és megfelelő módszertani átgondolás után, többük igen sikeresen alkalmazható a tanárképzésben. Erre szeretnék a következőkben néhány példát mutatni. A tanári nyelvhasználat megfelelő szintű elsajátítása egyre komolyabb problémát okozott az utóbbi évek során, hiszen a hallgatók a korábbihoz képest általában alacsonyabb nyelvtudással érkeznek a képzőhelyekre. Mivel a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése minden nagyobb csoportban végzett nyelvi fejlesztés során nehezebben valósul meg, kifejezetten jó szolgálatot tehet számunkra egy-egy online kiegészítő eszköz. A Voicethread (http://www.woicethread.com) szolgáltatás pl. lehetővé teszi, hogy kép-és hanganyagot állítsunk össze, melyet írásban és szóban (ill. rajzolással is) egyaránt kommentálhatnak a meghívottak, ill. szabad hozzáférés esetén bárki. Ezt kihasználva készült el a tanári nyelvhasználathoz készített összeállítás, melyen egy-egy tantermi szituációhoz (pl. órakezdés és -zárás, fegyelmezés, dicséret, munkaformák szervezése) találunk összegyűjtött szavakat, kifejezéseket, és ezeket felhasználva kell a hallgatóknak minden szituációhoz 1-1 mondatot mondaniuk. A feladatvégzés zárt csoportban, meghívással történik, a hallgatók egy megadott határidőig bármikor felkereshetik a megadott oldalt és a regisztrálás után elvégezhetik a feladatot, ill. meghallgathatják hallgatótársaik mondatait. Ez a munkaforma nemcsak a szóbeli kifejezőkészséget fejleszti, de a saját hangfelvétel rögzítése és hosszú távú közzététele, -még ha csak egy szűkebb kör számára is- a valós, oktatási szituációhoz hasonló izgalmat okoz, így egyben ennek megtapasztalása, leküzdése is a gyakorlat része.

Egy másik, weben elérhető, jól hasznosítható eszköz a Voxopop (http://voxopop.com), mely egy internetes fórumhoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy itt élőszóval folyik a beszélgetés. Adott témához lehet hozzászólni, véleményt/eszmét cserélni rövid hangüzenet rögzítése által (de akár max. 30 percben). Ezt a lehetőséget aknázzuk ki arra, hogy a hallgatók beszámoljanak szakmai gyakorlatukról, mely mind az oktatók/vezetőtanárok, mind pedig hallgatótársaik számára hasznos. Az online elérhetőség biztosítja, hogy bármikor, bárhonnan elkészíthessék saját, ill. elérhessék hallgatótársaik beszámolóit. Az intézményről és vezetőtanárokról, oktatott csoportokról, a sikerélményekről, valamint a kezdeti nehézségekről, problémákról elmondott összefoglalók akár több évfolyamon is átívelő értékes híranyag, kapcsolatteremtési lehetőség a hallgatók számára.

4. Összefoglalás.

Remélem, hogy beszámolóm alapján sikerült képet festenem arról, mennyire színes és sokrétű lehet a némettanári IKT-kompetencia fejlesztése, a felhasználási lehetőségek köre pedig folyamatosan bővül. A lehetőségeknek ezen a téren csak a fantázia szabhat határt, no meg a józan didaktikai megfontolás, hogy csak olyan eszközöket és felhasználási területeket mutassunk be, melyek valóban értéktöbbletet jelentenek a nyelvoktatás, ill. a tanári munka szempontjából (Dringó–Horváth 2011). Jóllehet, ez az elsajátítandó tanári IKT-kompetencia egyik fontos ismérve, hogy a hallgatók fel tudják mérni, mikor, mely eszközöket érdemes felhasználni, és ehhez a kevésbé jól sikerült tanári IKT-felhasználások tapasztalata is hozzájárulhat.

Az oktatásinformatika elméletének elsajátítása, és a kapcsolódó készségek/képességek hatékony fejlesztése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy egy adott képzőhelyen ne csak egy-két szak, hanem a tanárképzésben résztvevő valamennyi tanszék összehangoltan tegyen erőfeszítéseket ezen tartalmak megjelenésért, átadásáért, mely elsősorban egyfajta szemléletváltást igényel. A KRE tanárképzésének jövőképében egyre hangsúlyosabban jelenik meg ez a szemléletváltás: az újonnan kialakítandó, egyciklusú tanárképzéshez kapcsolódó Tanárképző Központ megjelenésével lehetőség nyílik arra, hogy a tanárképzést folytató egyes szaktanszékek, ill. a pedagógia-pszichológia tanegységek oktatói minden eddiginél szorosabb együttműködésben készítsék fel a hallgatókat a tanári pályára⁴ . Az egyes szakpedagógia tartalmak egymáshoz és az általános pedagógiai tartalmakhoz igazítása a szakmódszertani munkacsoport feladata a központon belül. A csoport munkájával nagymértékben racionalizálható az elsajátítandó ismeretanyag, a közösen kialakított csoportos és egyéni tanítási gyakorlatok (szervezési keretek, értékelő és mérőeszközök) pedig egy egységes gyakorlati képzést eredményeznek. Nem kevesebb feladat és felelősség hárul a diszciplináris tárgyakat oktató kollégákra a tanárképzésben: meg kell próbálniuk az egyes szaktárgyakat a tanári pálya szemszögéből szemlélni és ezzel a háttérrel oktatni. A hallgató csak ezáltal lesz képes az államvizsgán elvártak teljesítésére: „a képzés különböző területein elsajátított tudás integrálására, [...]a szaktárgyi és diszciplináris tudás iskolai gyakorlatban való együttes alkalmazására, alkotó módon történő felhasználására” (A KRE BTK TVSZ 10. sz. függeléke⁵ ).

Az új koncepció részét képezi a digitális tartalmak súlyozott megjelenése a tanárképzés során: mind a pedagógia-pszichológia modulba, mind pedig a szaktanszékek munkájába be kell építeni explicit (ilyen irányú tanegységekkel) és implicit módon (egyre gyakoribb és sokrétűbb felhasználási példával az oktatói tevékenység során) is a szaktárgyhoz kapcsolódó oktatásinformatikai ismeretek elsajátítását. Ehhez természetesen elengedhetetlen az oktatók nyitottsága, saját oktatásinformatikai ismereteik és eszköztáruk bővítése, közös tananyagok kidolgozása, nehezebben beszerezhető digitális taneszközök (pl. digitális tábla) közös megpályázása, beszerzése, és természetesen a rendszeres kapcsolattartás, közös reflektálás.

Fontos továbbá a folyamat nyomon követése, a megismert eszközök, a kialakított készségek megjelenése a tanítási gyakorlatok során is, melyhez szükség van a szakvezetők/mentortanárok nyitottságára, partnerségére. Szükséges tehát a befogadó intézmények/gyakorlóhelyek infrastruktúrájának, valamint az alkalmazott szakvezető tanárok ilyen irányú képzettségének előzetes vizsgálatára, és a hiányzó ismereteket szükség szerint (rendszeres) továbbképzésekkel kellene biztosítani. Jó példa erre a KRE által 2011-ben indított „Pedagógus szakvizsga” kurzusai között megjelenő „A tanári mesterség IKT alapjai” c. tanegység. De ezt a célt szolgálja az intézményhez kapcsolódó szakvezető- és mentortanárokkal folytatott egyre szorosabb párbeszéd is, melyben értékelések/kérdőívek kitöltésével és rendszeressé váló találkozókkal törekedhetünk az egységes és magas szintű, aktuális szakterületi, módszertani, ill. pedagógiai-pszichológiai tudást tükröző gyakorlatvezetésre.

Hivatkozott irodalom

Dancsó Tünde: Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban, Új Pedagógiai Szemle. 2005, 55/11, S. 36–48. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-11-ta-dancso-informacios

Dringó-Horváth Ida – Hoffmann Orsolya: Webológia. Internet a német nyelv oktatásában. Kétnyelvű, interaktív multimédiás oktatóprogram. Budapest, 2004, Edunet Tananyagfejlesztési Alapítvány.

Dringó-Horváth Ida: Elektronische Lernumgebung im FSU mit W-Fragen: Wer solle was, wie, warum und wann benutzen? – Der didaktisch begründete Einsatz moderner Unterrichtsmedien. In DUfU (Deutschunterricht für Ungarn) 1-2/2011, 125–141.

Dringó-Horváth Ida: Oktatás-informatikai tartalmak a némettanárképzésben –intézményi körkép. In Modern Nyelvoktatás 2012a/4. Budapest, Tinta Kiadó. 19-32.

Dringó-Horváth Ida: Innovation im Schulwesen – das Projekt „Schule im Wandel”. In DUfU (Deutschunterricht für Ungarn) 2012b/1-2, (megjelenés alatt).

Fehér Péter: Internet és számítógéppel segített tanulás a kistelepülések iskoláiban (a pedagógusok módszertani kultúrája fejlesztésének és megújításának lehetőségei IKT-eszközök alkalmazásával), PhD-Dissertation, Szeged, 2008, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola. http://www.edu.u-szeged.hu/phd/downloads/feher_ertekezes.pdf

Kárpáti Andrea (főszerk.) - Dringó-Horváth Ida (szerk.): Informatikai eszközök használata az idegen nyelvek tanításában, Tanári kézikönyv, Budapest, 2003, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Kárpáti Andrea: Tanárok informatikai kompetenciájának fejlesztése: bevezetés egy tematikus összeállításhoz. Iskolakultúra, 17. évf. 4. sz., 2007. 3-7. http://epa.oszk.hu/00000/00011/00114/pdf/iskolakultura_EPA00011_2007_04_003-007.pdf

Kárpáti Andrea – Hunya Márta: Kísérlet a tanárok IKT-kompetenciája közös európai referenciakeretének kialakítására – a U-Teacher Projekt I. Új Pedagógiai Szemle, 2009, 59. 2. sz. 95–106. http://www.ofi.hu/tudastar/karpati-andrea-hunya

Kárpáti Andrea – Hunya Márta: Kísérlet a tanárok IKT-kompetenciája közös európai referenciakeretének kialakítására – a U-Teacher Projekt II. Új Pedagógiai Szemle, 2009, 59. 3. sz. 83–119. http://www.ofi.hu/tudastar/karpati-andrea-hunya-090930

Kárpáti Andrea: Tanárképzés, továbbképzés. In: Fazakas Károly - Köllő János - Varga Júlia (szerk.): Zöld könyv a Magyar Közoktatás megújításáért. Oktatás és gyermekesély kerekasztal. Budapest, 2008, Ecostat, 193-216.

Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek., Budapest, 2009, Gondolat Könyvkiadó, Kognitív Szeminárium Sorozat.

Padrós, Alicia - Würffel, Nicola: Schule im Wandel: ein Überblick. In: Padrós, Alicia - Würffel, Nicola (Hrsg.): Fremdsprachenlehrende aus- und fortbilden im Blended-Learning-Modus. Erfahrungen und Erkenntnisse aus dem Comenius-Projekt "Schule im Wandel". Tübingen, 2011, Narr, 10−28.

Jegyzetek

1 Kikereshető: http://net.jogtar.hu

2 A feladatlapok a következő honlapról érhetjük el: http://www.daf-online.hu

3 A „Schule im Wandel” projekt honlapja: http://www.goethe.de/lhr/prj/siw/deindex.htm?wt_sc=schule-im-wandel

4 Az általános pedagógia és a szakpedagógia, valamint az egyes műveltségterületekhez tartozó szakpedagógusok lényegesen szorosabb együttműködéséről lásd még: Kárpáti 2008: 198.

5 TVSZ 10. sz. függelék - Tanári mesterképzésre vonatkozó speciális rendelkezések 2012.09.13./8. http://www.kre.hu/portal/index.php/a-hivatal/szabalyzatok/tvsz-fueggelekei.html