A konferencia célkitűzésével összhangban a jelen tanulmánykötet több oldalról, átfogóan valamint szakterületi szempontok szerint is tárgyalja az IKT kompetencia fejlesztését, valamint az eLearning/eTanulás módszertani kultúrájának, digitális taneszközeinek fejlesztését és elterjesztését a tanárképzésben.

A plenáris előadások a digitális tanulási környezet és a tanárképzés kapcsolatát vizsgálva különböző szempontokat helyeznek előtérbe. Prof. dr. Kárpáti Andrea, az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ vezetőjének „Az informatikai kompetenciától a digitális pedagógiáig, a nemzetközi kutatások tükrében” c. konferencia-nyitó plenáris előadása számba veszi, hogy a nagy nemzetközi szervezetek hogyan segítik tájékozódásunkat a virtuális térben, s milyen célok felé vezetnek minket. A tanulmány bemutatja az UNESCO 2011-ben megjelent „Digital Literacy Policy Brief” dokumentumát, s benne Az európai U-Teacher Referenciakeret ismertetése után az európai országokban folyó tanárképzés és tanártovábbképzés IKT-tartalmát. Ismertet néhány, a pedagógus-kompetenciákat leíró jelentős hazai és nemzetközi projektet, majd megvizsgálja, érdemes-e elsajátítanunk mindazt, amit a kompetencia-kutatások kívánatosnak tartanak? A tanulmány végén a szerző számba veszi, mely területeken igazoltan hatásosabb a hagyományosnál a digitális pedagógia.

A kérdéskört a fenntarthatóság szempontjából közelíti meg dr. Hoffmann Orsolya, a Kodolányi Főiskola felnőttképzési- és nemzetközi rektorhelyettese a „Tananyag vagy oktató központú E-Learning? − E-learning programok a minőségi fenntarthatóság szemszögéből.” c. előadásában. Bemutatja, hogy a komplex e-learning programok kialakításához szükséges komoly anyagi és humán erőforrás megtérülését mely tényezők befolyásolják jelentősebb mértékben, majd kitér a jelen e-learninges tapasztalatainak kétség kívül a tanár és a tanuló tanulási folyamatban betöltött meghatározó szerepére − ellentétben a korábbi, a tanári munkát és a tanár személyét háttérbe szorító, számítógépes megoldásokkal szemben táplált félelmekkel. A tanulmány konkrét esettanulmányokon keresztül bebizonyítja, hogy az aktív tanári szerep nem csak módszertani, hanem fenntarthatósági szempontból is elengedhetetlen.

A modern oktatási eszközök iskolában való eredményes használatának három feltételét emelte ki Gonda Zsuzsa, az ELTE BTK Szakmódszertani Központ munkatársa, valamint az Eötvös József Gimnázium tanára: a technológiához való hozzáférés biztosítása, magas színvonalú elektronikus tartalmak elérhetősége, illetve a tanárok eszközhasználati és módszertani felkészültsége (UNESCO 2002). Tanulmányában összefoglalja, milyen IKT-eszközök alkalmazhatóak az oktatásban, ezen belül a magyartanárképzésben, majd a tanítás és a tanulás folyamatának szempontjából kategorizálja a különböző infokommunikációs technológiákat. Végül javaslatokat fogalmaz meg az IKT-eszközök alkalmazásának a szakpedagógiai elveire, és példák segítségével szemlélteti, hogy milyen módon lehet adaptív módon használni az IKT-eszközöket a magyartanárképzés folyamatában.

Dr. habil. Nádor Orsolya, a KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék és a Zágrábi Egyetem docense a magyar mint idegen nyelv tanulásához kapcsolódóan egy olyan multimédiás tananyagcsomagot mutat be, amelyik a diák igényeihez igazodik, alkalmas az otthoni tanulásra, de egy-egy jelenség tantermi szemléltetésére is. Az eMagyarul sorozat tananyagai különböző nyelvi szinteken segítik a játékos tanulást, míg az eMagyartanár azoknak a kollégáknak szól, akik szeretnének megismerkedni ezzel a tanítási módszerrel.

A szekcióelőadások felsorakoztatásánál a záró plenáris ülések gondolatmenetét folytatva a magyar, valamint a magyar mint idegen nyelv területéhez kapcsolódó tanulmányok nyitják a sort, ezt követően találjuk a további nyelvtanításhoz és tanárképzéshez kapcsolódó tanulmányokat. Dr. N. Császi Ildikó, a KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék egyetemi docense azokról az új tanári kompetenciák elsajátításának szükségességét taglalja, melyek a digitális környezet megfelelő kihasználását, alkalmazását teszik lehetővé az oktatási folyamat során. A tanulmány konkrét példák segítségével mutatja be, hogy a magyartanárok milyen oktatásinformatikai tartalmakat építhetnek be a tanórába: főként a nyelvtani-helyesírási tananyagok alkalmazásakor, illetve a geolingvisztikai ismeretek szemléltetésének lehetőségeire fókuszálva.

A gondolatkörhöz jól kapcsolódik dr. Pintér Tibor, az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársának beszámolója az intézetben fejlesztett nyelvtechnológiai eszközökről és adatbázisokról, amelyek nyelvtechnológiai relevanciájuk mellett a nyelvtanulásban, valamint a nyelvoktatásban is hasznosíthatók. A magyarnyelv-oktatásban használható szövegtárak (Magyar Nemzeti Szövegtár 1 és a most készülő Magyar Nemzeti Szövegtár 2), a főként oktatási célokra létrehozott Uralonet eszköz (elsősorban finnugor és történeti nyelvészet céljára létrehozott korpusz), illetve a régi magyar szövegek digitalizált korpuszának oktatásban történő hasznosíthatóságát mutatja be gyakorlati példák felsoroltatásával, valamint kitér az említett eszközök nyelvtechnológiai megvalósítására is.

Káplár-Kodácsi Kinga a Baár-Madas Református Gimnázium tanára a magyar nyelv és irodalom tantárgyon belül egy részterületre, az érvelés technikájának elsajátítására koncentrálva tárja elénk az IKT alkalmazhatóságát. A vita tanulásának folyamatában élményszerű és hatékony kiegészítés lehet egy-egy számítógépes vagy webes feladat, melynek előzményeit vagy eredményeit a tanórán is fel tudják használni. A tanulmányban olyan digitális táblán is alkalmazható feladattípusokat, gyakorlatokat, tananyagokat mutat be, amelyek könnyebbé, életszerűbbé és nem utolsósorban igen élvezhetővé teszik a retorika vitaanyagának elsajátítását.

Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének lehetősége távoktatással végzett pedagógus-továbbképzés keretében áll a középpontban Szereczné dr. Hegedűs Rita, a PPKE BTK Magyar Nyelvi- és Irodalomtudományi Intézet adjunktusának tanulmányában. A 9–18 éveseket tanító pedagógusok számára készült, az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének lehetőségeit, módszereit taglaló tananyag bemutatásán túl kitér a fejlesztési munka buktatóira, valamint a digitális tananyag témában való felhasználhatóságára.

A következő szerző a magyar mint idegen nyelv oktatás szerint szűkíti le vizsgálódásait: dr. Sólyom Réka, a KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék tanársegéde egy konkrét nyelvtanulóra koncentrál, és az ő esetén mutatja be a digitális tananyagok felhasználhatóságát. Az adott nyelvtanuló igényeihez mért nyelvi fejlesztéshez használt tananyag a Balassi Intézetben készített, e-learninges oktatást lehetővé tevő e-Magyarul sorozat 1. része. A tanulmány bemutatja az alkalmazott feladattípusokat és funkcióikatm, a nyelvtanuló attitűdjét és az eredményeket.

Dr. Nagyházi Bernadette, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Magyar Nyelvészeti és Irodalmi Tanszékének adjunktusa tanulányában a szórend tanításával foglalkozik, mint a magyar mint idegen nyelv oktatásának egyig sarkalatos, de máig „nehéz” problematikájával. Az utóbbi évtizedben kifejlesztett „Szóforgató” szórendtanítási modell kísérlet az egyszerű mondat szórendjének bemutatására, a lehetséges szabályok rögzítésére, illetve egyfajta szórendi automatizmus kifejlesztésére a nyelvtanulókban. A modellhez számítógépes szórendoktató program is készült, amelynek célja a szabályok szemléletes bemutatása, illetve a mondatépítés minimális gyakorlása. A tanulmány bemutatja a kísérleti szórendoktató programot, valamint kipróbálásának jelenlegi eredményeit.

Az idegen nyelvek tanításával, valamint a nyelvtanárképzéssel kapcsolatos tanulmányok közül először dr. Dringó-Horváth Ida, a KRE, BTK Német Tanszékének docense, a Tanárképző Központ Szakmódszertani Csoport vezetője ad rövid áttekintést arról, hogy a magyarországi némettanárképzésben hol és hogyan jelenik meg az oktatás-informatikai tartalom a szabályozás (képzési és kimenetei követelmények), valamint a megvalósítás szintjén az egyes intézményekben. Ezután konkrét példák segítségével mutatja be, hogy a KRE német tanszékén milyen tanegységekhez kapcsolódóan, milyen eszközök, tevékenységek és tartalmak segítségével segítik elő, hogy a leendő némettanárok megfelelő IKT-kompetencia birtokában léphessenek a tanári pályára.

A tanári IKT-kompetencia és a tanárjelöltek szakmódszertani képzésének összekapcsolási lehetsőgét tárja elénk Dr. Reder Anna, a PTE, BTK Germanisztika Intézetének adjunktusa. A modern tantermi eszközök használatának szakmódszertani kurzusokba való integrálásának egyik lehetősége, hogy eszközként használjuk a szemináriumokon a modern médiumokat. A tanulmány erre mutat egy példát, amikor beszámol egy digitális német szakmódszertani jegyzet elkészítéséről és kipróbálásáról: a megírás során felmerülő problémákról és a hallgatói értékelés eredményéről, amely elektronikus kérdőíves lekérdezésen alapult.

Fülöp József, a KRE Német Nyelv és Irodalom Tanszék, valamint a Szabadbölcsészet Tanszék adjunktusa a Német Tanszéken tartott művészettörténeti évfolyam-előadás gyakorlatára alapozva, történeti távlatból vizsgálja a művészettörténet oktatásának tárgyi feltételeit, lehetőségeit. Egybeveti a 19. század második felében jelentkező technikai-módszertani problémákat (a fotográfiától a diavetítőig) napjaink látszólag problémamentes, de legalábbis optimistán problémamegoldó technikai felkészültségével (a projektortól a Google Art Projectig). A kísérleti jellegű egybevetés arra keresi a választ, vajon milyen természetű kölcsönhatásban áll egymással a mindenkori művészettörténeti paradigma és a művészettörténet oktatásának a medialitáshoz szorosan kötődő módszertana.

Ezt követően az angol nyelvtanításhoz kapcsolódóan olvashatunk egy nagyon gyakorlatias tanulmányt, melyben Tóth Éva, a nagykátai Ipari Szakközépiskola tanára a saját gyakorlatából oszt meg olyan hasznos, IKT-s alkalmazásokat, melyekről tapasztalatai alapján elmondhatja, hogy sokkal könnyebbé tehetik az oktatói munkát, mindamellett a tanári kompetenciáikat is fejlesztik. A tanulmány leginkább weboldalakat, flash-játékokat ajánl elsősorban angoltanárok számára, és a diákok véleménye alapján reflektál a fehasználás tapasztalataira.

Simon Gabriella, mentálhigiénés szakember, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet tanácsadója, áttekintő tanulmánya zárja a szekcióelőadások sorát, mely az Internet megjelenésének történeti keretében vizsgálja az elsajátított tudás adaptivitásának és alkalmazhatóságának kontextusában a tanuló, az iskola és a tudás kapcsolatát. Megvizsgálja, milyen valóságos viszony alakul ki az intézményes oktatás és az Internet használata között, és megjelenik-e a tanulói tudás és az Internet használata közötti kapcsolat, valamint a hálózat alapú, konnektivista tanulás.