A mintafelvétel egyik fontos feltétele, hogy a mintaelemek egymástól függetlenül kerüljenek beválogatásra, amit értelemszerűen nagyon sok esetben nem tudunk megtenni. Ez olykor összetartozó mintákat eredményez (férfiak és nők helyett férj és feleség, vagy férj-feleség-gyerek).

Ez a mintánkat klaszterezi – ami kihat a statisztikák megbízhatóságára is. Hiszen ilyenkor a mintában rejlő véletlenszerűség, bizonytalanság torzul – így a minta szabadsági foka nem annyi, amennyinek eredendően beállítottuk vagy gondoltuk.

Ennek a klaszterezettségnek a mérésére szolgál az úgynevezett intraklaszter-korreláció, amit a varianciaanalízisben próbálunk megvilágítani, bár kiemeljük, hogy ez rengeteg területen okozhat gondot, problémát. Az egész eljárást most megpróbáljuk egy gyakorlati problémán keresztül megérteni.

Tegyük fel, hogy 3 iskolában, egy-egy iskolán belül több osztályban felmérést készítettünk tanulókkal, és a verbális, illetve a tettleges és verbális agressziójukat vizsgáltuk kérdőíves vizsgálattal, megfigyelésekkel és kísérletekkel.

Meghatároztuk a diákok verbális agressziószintjét, amit standardizáltunk és az össz-agressziószintjét (amit nem standardizáltunk). Feladatunk, hogy a különböző iskolatípusokba járó diákok agressziószintjét összehasonlítsuk egymással a két aggregált skála segítségével.

Világos, hogy az iskolatípusok összehasonlítása szempontjából lényegtelen, hogy standardizált vagy nem standardizált skálákkal dolgozunk – azonban nem elhanyagolható tényező, hogy az egy osztályba járó diákok, sőt, akár az egy iskolába járó diákok hatnak egymásra.

Az elemzést ROPstatban hajtjuk végre – hasonló eredmények az SPSS-ből is kiszedhetők, azonban az újabb SPSS programcsomagok egészen más megközelítést alkalmaznak e kérdés mögött megbúvó statisztikai probléma kiküszöbölésére.

Az osztályok hatását vizsgáljuk először (szorgalmi házi feladat az iskolák hatását meghatározni, beadható házi feladatnak ez nem választható). Az osztályok kódjait helyezzük el az esetazonosító változókhoz, míg a függő változóink a kétfajta agressziót mérő változó.

A keletkezett output az alábbi: