Vegyük észre, hogy két korrelációs mutató is van – érdemes a korrigált mutatókat használni a nyers mutatók helyett. Megfigyelhető, hogy mindkét esetben szignifikáns intraklaszter-korrelációt tapasztalhatunk, tehát a verbális agresszió esetén és az össz-agresszió pontszám esetén is jelen van egy klaszterezettség. Azonban érdemes tudnunk arról is, hogy ez a klaszterezettség mekkora. Befolyásolja-e érdemben a számításainkat, vagy sem?

Erre vonatkozóan egy úgynevezett design-mutatót szokás meghatározni, melyet a következő formulával kell megadni:

ahol N jelöli a létszámot (esetünkben N = 300), míg M a csoportszámot (esetünkben a 19 osztály miatt M = 19).

Tehát a két design-mutató az alábbi módon alakul:

Elmondható, hogy amennyiben a design-mutató 2 alatt marad, úgy a minta klaszterezettségének mértéke nem akkora, hogy számottevően befolyásolná az eredményeket, illetve rontaná a statisztikai eljárásunk minőségét.

Azonban ha a design-mutató 2 feletti (mint esetünkben is), úgy a klaszterezettség jelentős, ezért a számítási eredményeket ennek megfelelően kell módosítanunk.

Számítási eredményeinket egy szabadságfok-korrekcióval tudjuk leggyorsabban korrigálni. Ennek értelmében új mintanagyságot kell meghatározni (ez többféle eszközzel is megtehető). Ilyenkor az eljárás lényege, hogy a minta nagyságát a design-mutatóval kell osztanunk, azaz az új mintanagyság: