Köszönöm a segítséget és az inspirációt minden STAT HELP alkalmon megjelent diákomnak, kollégámnak, akik a felvetett problémákkal, kérdésekkel mutatták rá azokra a pontokra, melyekről valamilyen tömörebb, írásos segédanyag szükségességére hívták fel a figyelmemet. Érzékeltették velem továbbá azt is, hogy az órákon elmondottak rögzítése, dokumentálása nagyfokú segítséget nyújtana számukra az otthoni, önálló munkájuk során – akár azért is, mert a számítógépes gyakorlatok jegyzetelése, dokumentálása megosztott figyelmet igényel, aminek keretében általában pont a megértésre nem marad elegendő idő, energia – hiszen vagy a táblára/kivetítőre figyelünk, vagy a saját jegyzetünkre.

Külön köszönet illeti meg Fenyőné Piro Krisztinát, amiért többszörösen átnézte a dolgozatot, kijavítva benne értelmezési és egyéb hibákat, továbbá Treit Noémit, amiért az adatrögzítési mellékletet elkészítette.

Szintén köszönet illeti Makai Zsuzsannát, aki az anyag statisztikai lektorálását vállalta magára.

Bevezetés

A műhelymunkák egyik részét képezheti a saját kutatásokon alapuló statisztikai vizsgálatok leírása. Ezen leírás tartalmazhat következtetéseket, eredményeket bemutató ábrákat táblázatos vagy színes ábrák formájában. A következtetéseket hipotéziseken keresztül tudjuk a statisztika eszköztárával vizsgálni, melyeknél elengedhetetlen, hogy a szakmai (nem statisztikai) hipotéziseket olyan formában tudjuk megfogalmazni, hogy az utána statisztikai eszköztárral vizsgálható legyen, illetve a vizsgálati eredményeinket is releváns módon tudjuk bemutatni.

A hipotéziseken túlmenően természetesen a mintát magát, illetve a mérőeszközt is fontos bemutatnunk – ezen részekhez azonban nem rendelünk hipotéziseket, itt „csak” leírjuk a minta jellemzőit (arányok, középértékek, szóródási mutatók).

Jelen leírás célja, hogy egy vagy két, mindenki által megszerezhető adatfájlon (CPI, Szondi – a ROPstat beépített adatai) végigvegyük egy átlagos műhelymunka során fellépő statisztikai eljárásokat. A hipotéziseket mind a műhelymunkák, mind pedig a statisztika nyelvezetével megfogalmazzuk, továbbá a lehetséges vizsgálati eszközöket is sorra vesszük. Továbbá megfogalmazzuk a lehetséges következtetéseket is – a statisztikai hivatkozásokkal, szükséges mutatókkal egyetemben.

A leírás során két rendező elvet veszünk figyelembe: a műhelymunkák során használt sorrendet (minta bemutatása, statisztikai vizsgálatok, következtetések), illetve a statisztikai rendező elvet – mit vizsgálunk.

A vizsgálatok lépéseit minden esetben a programokból vett képernyő-képekkel fogom bemutatni, aránylag kevés megjegyzéssel a lépéseknél – de magyarázattal az outputok elemeihez. Továbbá kiemeljük az összetettebb outputok esetén, hogy mely részek közlése fontos egy műhelymunkában, illetve mely részek kellenek a döntéshozatalnál.

A műhelymunka során nem feltétlenül kell ragaszkodni 1-1 program használatához – alapvetően azt kell alkalmazni, melynek outputja a leginkább megfelel, legkönnyebben interpretálható és értelmezhető a számunkra – illetve amelyikben a legkényelmesebb módon tudunk dolgozni és eredményei általánosan elfogadottnak minősülnek.