2.3. MINTA VIZSGAKÉRDÉSEK

	I	H
1.A normalitás-vizsgálatot bináris változókon is mindig elvégezzük.		X
2.Minden változóra értelmes az átlag értelmezése és számítása, hiszen ez a középérték minden változóra nézve informatív.		X
3.Az ordinális változók rendelkeznek a nominális változók tulajdonságaival is.	X
4.A variációs együtthatót csak arány skálájú változók esetén értelmezzük.	X
5.Csak a szórás az egyetlen értelmes, használható szóródási mutató.		X
6.Az intervallum típusú változók esetén tudunk nagyságrendi megkülönböztetéseket tenni az elérhető értékek között.	X
7.Minden nominális változó folytonos.		X
8.A kvantitatív változók mennyiségi ismérvek alapján jellemezhető változók.	X
9.A normális eloszlású változók mindig nominálisak.		X
10.A katonai rangokat jellemzően ordinális változókkal tudjuk jellemezni.	X
11.A hajszínt, szemszínt jellemzően arány típusú változókkal adjuk meg.		X
12.Az adott paraméter konfidencia-intervalluma a mintabéli paraméterre ad intervallum-becslést.		X
13.A véletlen változókat az eloszlásuk megadásával lényegében teljeskörűen tudjuk jellemezni.	X
14.A medián mindig nagyobb, mint az átlag.		X
15.A változó ferdesége és csúcsossága segítéségével tesztelhető annak normalitása.	X
16.A szórás mindig kisebb, mint a variancia.		X
17.A szimmetrikus változók ferdesége 0.	X
18.A normális eloszlású változók ferdesége és csúcsossága egyaránt 0.	X
19.Minden normális eloszlású változó átlaga 0, szórása 1.		X
20.A variancia a szórás négyzetgyöke.		X

Hamis válaszok magyarázata

1.A normalitás-vizsgálatot bináris változókon is mindig elvégezzük.

2.Minden változóra értelmes az átlag értelmezése és számítása, hiszen ez a középérték minden változóra nézve informatív.

5.Csak a szórás az egyetlen értelmes, használható szóródási mutató.

7.Minden nominális változó folytonos.

9.A normális eloszlású változók mindig nominálisak.

11.A hajszínt, szemszínt jellemzően arány típusú változókkal adjuk meg.

12.Az adott paraméter konfidencia-intervalluma a mintabéli paraméterre ad intervallum-becslést.

14.A medián mindig nagyobb, mint az átlag.

16.A szórás mindig kisebb, mint a variancia.

19.Minden normális eloszlású változó átlaga 0, szórása 1.

20.A variancia a szórás négyzetgyöke.

1. Bináris változóknak két értéke lehet csak – nincsen értelme tehát a normalitás-vizsgálatnak, hiszen egy normális eloszlású változónak végtelensok értéke lehet, így már maga a kérdésfelvetés is értelmetlen, hogy egy bináris változót normális eloszlásúnak tekintsünk.

2. Nominális változókra érdemi informatív jelentése nincsen az átlagnak: mit is jelentene az, hogy a „szemszín átlaga a mintánkban vagy a populációban?”…

5. Nyilván nem, hiszen például a szórásnégyzete /varianciát, vagy a variációs együtthatót is használjuk még sok más szóródási mutató mellett.

7. A nominális változók mindig diszkrét változók.

9. A normális eloszlású változóknak végtelensok lehetséges értéke lehet, míg a diszkrét változóknak mindig véges sok. A nominális változók mindig diszkrétek, tehát normális eloszlású változó sosem lehet nominális. Természetesen rendelkeznek a nominális változók tulajdonságaival, de egy változó típusát mindig az általa teljesített legtöbb, legerősebb tulajdonsága alapján adjuk meg.

11. A szemszín, hajszín változók nominálisak.

12. Mindig a populációra adunk becslést a minta alapján.

14. A medián nem lehet mindig nagyobb, mint az átlag, sőt. Például -2,-1,3 esetén a medián -1, míg az átlag 0.

16. A szórás a variancia négyzetgyöke – így tehát ha a variancia nagyobb, mint 1, akkor a variancia nagyobb lesz, mint a szórás, ha pontosan 1 a variancia, akkor megegyezik a szórással, míg ha a variancia 1-nél kisebb, akkor a szórás nagyobb, mint a variancia.

19. Csak a standard normális eloszlású változó átlaga 0 és szórása 1, a normális eloszlású változók ezen két paramétere tetszőlegesen beállítható: az átlag bármi lehet, a szórás pedig mindig pozitív.

20. Fordítva: a variancia a szórásnégyzet, tehát a variancia gyöke a szórás.