3. KÖZÉPÉRTÉKEK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ HIPOTÉZISEK

 3. KÖZÉPÉRTÉKEK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ HIPOTÉZISEK


3. KÖZÉPÉRTÉKEK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ HIPOTÉZISEK

A középértékeket több módon is vizsgálhatjuk, illetve több felvetésünk, elgondolásunk vezethet olyan statisztikai vizsgálathoz, melyek megoldásához egyes változók középértékeit kell vagy önmagukban vizsgálni, vagy egymással összehasonlítani (akár csoportokat, akár ugyanazon változót különböző mérési időpontokban). Fontos kiemelni, hogy ebbe a sorba fognak tartozni azon esetek is, amikor hangulatában a középértékek vizsgálatára hasonlít az eljárás, azonban „nagyságszinteket” hasonlítunk majd össze.

A vizsgálati helyzetekre néhány példát tekintünk át annak érdekében, hogy megkönnyítsük a saját munkánkban található hipotézis elhelyezését. Ezeken a példákon keresztül fogjuk bemutatni a felhasználható módszereket.

  1. Egy változó elméleti középértékét szeretnénk tesztelni: igaz-e, hogy a vizsgált populációban az IQ-változó átlaga 100?
  2. Két független mintát szeretnénk összehasonlítani: igaz-e, hogy a férfiak feminitás-értéke alacsonyabb, mint a nőké?
  3. Kettőnél több független mintát szeretnénk összehasonlítani: igaz-e, hogy ha az IQ-változó alapján 3 kategóriát hozunk létre, akkor az IQ emelkedésével nem jár együtt a feminitás-érték növekedése?
  4. Két, azonos skálán mért változó összehasonlítása: igaz-e, hogy a Szondi-tesztben a homo1 és homo2 kép kedveltsége azonos?
    A könnyebb alkalmazás okán ezt az elemzést kizárólag ROPstatban fogjuk majd bemutatni – általánosságban, ezt elég egyszerű SPSS-ben is végrehajtani, viszont a következő pont miatt hagyatkozunk inkább a ROPstatra.
  5. Legalább 3 azonos skálán mért változó összehasonlítása: egy adott változót vizsgálunk legalább 3 különböző időpontban, vagy legalább 3, azonos helyzetet, tulajdonságot mérő (és így összefüggő) változót szeretnénk összehasonlítani: igaz-e, hogy a Szondi-tesztben a több szadista kép megítélése azonos?
    Ennél az alkalmazásnál egyértelműen kényelmesebb a ROPstat használata, mint az SPSS-é, így az összefüggő mintás elemzéseknél e programot javasoljuk.
  6. Két csoportosító változó egyidejű hatásának vizsgálata: igaz-e, hogy a dominancia értéke másként viselkedik a férfiak és a nők között, amennyiben az IQ nagyságszintjét is figyelembe vesszük?
  7. Csoportok és változók egyidejű összehasonlítása: igaz-e, hogy a Szondi-teszt szadist 1-2-3-4-5-6 képeinek kedveltsége más férfiak és nők között?

Ezt a 7 kérdést fogjuk most mind SPSS-ben, mint ROPstatban megvizsgálni. Lesznek olyan helyzetek, ahol CSAK az egyik programmal fogunk dolgozni.

Már most jegyezzük meg, hogy statisztikai hipotézisként minden esetben egyenlőséget, illetve függetlenséget tudunk csak tesztelni, tehát a statisztikai programok ilyen jellegű kérdések megfogalmazását tudják könnyebben eldönthetővé tenni számunkra.

Továbbá az utolsó esetben ez a hatás ÖSSZETETT, tehát egyszerre, egy időben több hipotézist is vizsgálnunk kell!