2. A minta bemutatása

A minta bemutatása során általában kétfajta döntési helyzetünk adódik: a változó, melyet be kell mutatnunk, diszkrét vagy folytonos (illetve kvalitatív vagy kvantitatív) – ennek megfelelően kell statisztikai mutatókat választanunk. Vannak természetesen olyan változók is, ahol mindkét eszköz bevethető, ilyenkor választási szempontként azt tartsuk be, hogy a későbbiekben az adott változóra vonatkozó hipotéziseket milyen eszközzel fogjuk vizsgálni.

PÉLDA

A CPI adatfájllal dolgozunk. Ebben az adatfájlban több, a minta leírásához fontos változó is szerepel. Ezek közül a NEM-változó egyértelműen diszkrét, így ennek bemutatására gyakorisági táblázat vagy diagram (esetleg mindkettő) bevethető.

A KOR-változó egy alapvetően folytonos változó, így ebben az esetben átlagot, szórást és egyéb mutatókat lehet a minta ismertetéseként felhozni (ferdeség és csúcsosság, minimum és maximum, illetve standardizált minimum és maximum értéket stb.)

Azon változókra, ahol mindkét eljárás bevethető, jó példa az iskolai érdemjegyek bemutatása: van értelme annak, hogy leírjuk, hogy egy dolgozatnál hány darab jeles, jó stb. érdemjegy született. Azonban az osztályátlagnak szintén van jelentése, a szóródási mutatók segíthetnek feltárni a diákok közötti különbségeket – vagy épp annak ellenkezőjét, alacsony szórás esetén. Így pl. osztályzatoknál nem feltétlenül a változó alapján döntünk.

Általánosságban – és e harmadik esetben mindenképpen – az lehet a legjobb irányelv, ha a később alkalmazandó hipotézisvizsgálati eljárásokat vesszük figyelembe:

Ha egy osztály átlagát szeretnénk vizsgálni, összehasonlítani egy várt eredménnyel vagy egy másik osztály eredményével, akkor a minta – a változó – bemutatásánál erre koncentráljunk, és számítsuk ki a szükséges paramétereket.
Amennyiben a változó eloszlását szeretnénk tesztelni (egyenletes-e a jegyek eloszlása), vagy kíváncsiak vagyunk, hogy több-e az elégtelen és elégséges osztályzatok száma, mint a jó és jeles osztályzatoké, akkor a gyakoriságokat érdemes bemutatni.
Harmadik lehetőség, hogy ha nem tudjuk egyértelműen eldönteni (előfordulhat), vagy mindkét elemzés előjön a dolgozatban, akkor érdemes mindkét leíró statisztikai módszert előszednünk.