Nagyon leegyszerűsítve a Bonferroni korrekció az alábbi módon interpretálható. Tegyük fel, hogy adott m számú nullhipotézis, melyeket egyidejűleg szeretnénk tesztelni oly módon, hogy α szinten tartjuk annak az esélyét, hogy legalább egyszer is jogtalanul vetjük el valamely nullhipotézist.
Példaként gondolhatunk arra, hogy a variancia-analízis során több csoport átlagát hasonlítjuk össze, majd utána döntést szeretnénk hozni arra vonatkozóan, hogy egy-egy csoport között van-e különbség. A teljes, összes elméleti átlag egyenlőségére vonatkozó hipotézis-vizsgálatot meg tudjuk tenni egyetlen lépésben, azonban annak eldöntésére, hogy K darab csoportban mely csoportok között van, és melyek között nincs eltérés, összehasonlítás történik.
Ekkor a páronkénti összehasonlítások során nem α, hanem helyette szinten hozunk döntést.
Fontos azonban megemlíteni, hogy a Bonferroni-korrekció általában konzervatív eljárás, mert szigorúbbak vagyunk annál, mint amire valójában szükségünk van.