Az egymintás Wilcoxon próba aránylag könnyen kivitelezhető eljárás. Legyen $X_1,\dots ,X_n$ egy n elemű minta, melynek a mediánját jelölje m. Az ellenőrizendő nullhipotézisünk az, hogy m megegyezik egy általunk feltételezett $m_0$ értékkel.

Legyenek $Y_i=\left(X_i-m_0\right)$ változók, melyeket rendezzünk nagyság szerinti sorba, és az $R_i$ változó mutassa azt, hogy az adott $Y_i$ változó hányadik elem a rangsorban.

Jelölje azoknak az Y-oknak a rangösszegét, amelyek nagyobbak, mint 0. Ha a fenti nullhipotézis fennáll, akkor várható értéke és varianciája megadható, nevezetesen:

$$\begin{array}{c}E(T^{+})=\frac{n(n+1)}{4}\end{array}$$

$$\begin{array}{c}{D}^2(T^{+})=\frac{n(n+1)(2n+1)}{\text{\ \ }{\text{\ }24\text{\ }}^{}}\end{array}$$

Kis minta esetén a megfelelő kritikus értékeket táblázat tartalmazza, míg nagyobb minta esetén igazolható,hogy +T +T D + -E T közelítőleg standard normális eloszlású.