Milton Friedman magyar származású közgazdász, aki 1912. július 31-én született Brooklyn-ban (NY), és 2006. november 16-án hunyt el San Franciscóban. Közgazdászként dolgozott és alkotott, de emellett számon tartjuk mint statisztikust és írót is, aki több mint 30 éven át tanított a University of Chicago-n. Főbb eredményeit közgazdasági területeken érte el. Keynes azt nyilatkozta róla, hogy a 20. század második felének legmeghatározóbb közgazdásza.
Elsősorban monetáris elméletekkel és történelemmel foglalkozott, illetve Ronald Reagan elnök közgazdasági tanácsadója is volt.
1928-ban, 16 évesen már érettségizett a Rayway középiskolában, New Jersey-ben, majd 1932-ben szerzett diplomát a Rutgers Egyetemen, ahol matematikára és aktuárius képzésre szakosodott. A diploma után két ösztöndíjat szerzett, az egyiket matematikából a Brown University-re, a másikat pedig közgazdaságtanból a chicagói egyetemen. 1933-ban szerzett M.A. végzettséget közgazdaságtanból.
1933-34 között a Columbián dolgozott, majd visszatért Chicagóba. Roosevelt elnök gazdasági lépései már 1935-ben a politika felé irányították figyelmét, ekkor kezdett el a National Resources Committee-nek dolgozni. 1937-től a National Bureau of Economics Research számára is dolgozott, mely számtalan publikált eredményt hozott a közgazdászok számára.
1940-től tanársegéd lett a University of Wisconsin-Madison-on, de hamar visszatért kormányzati munkájához, mert nem tudott azonosulni a Közgazdasági Tanszék légkörével. 1941-43 között egy háborús adómodellen dolgozott a kormányzat számára. 1943-ban csatlakozott a Columbia egyetemen a W. A. Wallis és Harold Hotelling által vezetett kutatócsoporthoz mint matematikai statisztikus. 1945-ben itt nyújtotta be doktori disszertációját, melyet 1946-ban védett meg. 1946-ban fogadta el a University of Chicago ajánlatát, hogy közgazdaságtant tanítson náluk, és a következő 30 évben olyan közgazdasági műhelyt hozott létre, mely számos Nobel-díjas közgazdászt adott a világnak.
Ez alatt a 30 év alatt számtalan cikket és könyvet írt, továbbá 1954-55 között vendégprofesszorként tanított Cambridge-ben. Ezt azonban kénytelen volt otthagyni, mert a Cambridge-en oktatott közgazdaságtannal nem tudott azonosulni, nézetei e fakultással összeegyeztethetetlenek voltak.
1976-ban nyerte el a Nobel díjat. 1977-ben nyugdíjba vonult, és feleségével együtt San Franciscóba költözött. Reagen mellett dolgozott nem hivatalos tanácsadóként, majd a kormányzatot is szolgálta Reagen megválasztása után, szintén tanácsadóként. 1988-ban Nemzeti Tudományos Emlékéremmel tüntették ki. Élete során többször látogatott el Kelet-Európába és Kínába, ahol többször dolgozott gazdasági tanácsadóként.
Statisztikai munkáit a Columbián folytatta, innen származnak a matematikai statisztikában elért eredményei.