A Cochran-féle C-próba

  A Cochran-féle C-próba


A Cochran-féle C-próba

Bár Cochran nevét elsősorban a Cochran-féle Q-próba [Cochran-Q, 1999] után ismerjük (mely nominális változók összetartozó mintás elemzéséhez, azok homogenitásának tesztelésére használható statisztikai eljárás), a nominális változókra e fenti statisztika mellett egy talán kevésbé ismert, de szintén jól használható statisztikát is ő alkotott meg, melyet 1941-ben publikált [Cochran-C, 1941].

A Cochran-féle C-próba segítségével ellenőrizhetjük, hogy ha több csoportban hasonlítjuk össze egy véletlen változó szórását, akkor egy adott csoport szórása szignifikánsan nagyobb-e, mint a többié.

Tegyük fel, hogy adott M csoport, melyekben összesen n eset található. Ekkor az alábbi statisztikát minden csoportra kiszámíthatjuk:

Cj=Sj2i=1MSi2{C} rsub {j} = {{S} rsub {j} rsup {2}} over {sum from {i = 1} to {M} {{S} rsub {i} rsup {2}}}

ahol Sj2{S} rsub {j} rsup {2} a j-edik csoport varianciája, míg Cj{C} rsub {j} maga a Cochran-féle C-teszt próbastatiszitkája.

Igazolható, hogy ha igaz az a nullhipotézis, miszerint minden csoport elméleti varianciája ugyanakkora, akkor a Cj{C} rsub {j} próbastatisztika 1α1 − α valószínűséggel az alábbi korlát alatt marad (α szignifikancia-szint mellett):

CULα,n,M=1+M1FcαM,n1,M1n11{C} rsub {UL} left (α , n , M right ) = {left [1 + {M − 1} over {{F} rsub {c} left ({α} over {M} , left (n − 1 right ) , left (M − 1 right ) left (n − 1 right ) right )} right ]} ^ {− 1}

ahol persze a tört nevezőjében található F érték az F-eloszlás megfelelő kvantilise.